A 3,2 milliárd eurós kifizetés segít fedezni Kijev pénzügyi és költségvetési szükségleteit. Napokon belül várható egy újabb, mintegy 6 milliárd eurós, dróngyártásra szánt részlet.
A 3,2 milliárd euró Kijev költségvetési hiányainak fedezését segíti és a pénzügyi stabilitást hivatott garantálni, közölte közölte Ursula von der Leyen bizottsági elnök. A dróngyártásra szánt, mintegy 6 milliárd eurós második részletet a következő napokban jelenthetik be.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hír arra az időszakra esik, amikor Ukrajna új lendületet vett a harctéren az orosz csapatokkal szemben, miközben Moszkva hadigépezetén egyre erősebb feszültség jelei mutatkoznak.
„Ma utaljuk át e hitel első részletét, kedves Julija (Szviridenko), ez pontosan 3,2 milliárd eurónyi makrofinanszírozási támogatás” – mondta az Európai Bizottság elnöke csütörtökön, a lengyelországi Gdańskban megrendezett ukrajnai újjáépítési konferencián. Szavai az ukrán miniszterelnöknek szóltak.
„Ez valóban a szolidaritás kézzelfogható megnyilvánulása. Megmutatja, hogy Európa Ukrajnának nyújtott támogatása tartós” – tette hozzá von der Leyen.
A bejelentés fordulópontot jelent a hitel elindításáért folytatott, fél éve tartó politikai küzdelemben. A 27 uniós állam- és kormányfő decemberben állapodott meg a rendkívüli támogatási csomagról, miután a javaslat Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználására az utolsó pillanatban meghiúsult, jórészt Belgium ellenkezése miatt.
Alternatívaként döntöttek úgy, hogy közös adósságfelvétellel hozzák létre a 90 milliárd eurós hitelt. Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet kért és kapott a mechanizmus alól.
A Bizottság felgyorsította a technikai és jogi előkészületeket, hogy a kifizetések a lehető leghamarabb megkezdődhessenek, és megakadályozzák, hogy a likviditási gondokkal küzdő kijevi kormány fizetésképtelenné váljon.
Február végén azonban, éppen amikor Oroszország teljes körű inváziója a negyedik évébe lépett volna, Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokkolta partnereit azzal, hogy hirtelen vétót emelt a jogszabálycsomag utolsó eleme ellen, hivatkozva az Ukrajnával folytatott és a Druzsba kőolajvezetéket érintő, de a hiteltől független vita miatt.
A vétó heves, kölcsönös vádaskodásokhoz vezetett Budapest és Kijev között, miközben Brüsszel a két fél között rekedt. A patthelyzet csak április végére oldódott meg, miután Orbán súlyos vereséget szenvedett a magyarországi parlamenti választáson.
Most, hat hónappal a decemberi sorsdöntő csúcs után az EU eljutott odáig, hogy megkezdheti a pénzek átutalását.
A 3,2 milliárd euró egy olyan kifizetéssorozat kezdete, amely fokozatosan, az év végéig folytatódik. 2026-ra Brüsszel 45 milliárd eurót különített el, ebből 16,7 milliárdot pénzügyi, 28,3 milliárdot katonai támogatásra.
A kifizetéseket kijevi reformokhoz kötik, és az antikorrupciós küzdelemben tapasztalható bármilyen visszalépés ideiglenes támogatásfelfüggesztést válthat ki. A hitel katonai része feltételekhez kötött, annak érdekében, hogy elsősorban Európában gyártott fegyverekre és lőszerekre költsenek belőle.
A következő, 5 milliárd eurós részlet azonban mentesül e kötelezettség alól, mert Ukrajnának bizonyos alkatrészeket Kínából kell megvásárolnia olcsó drónjai gyártásához.
Kijev azt is keresi, hogyan juthatna amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszerekhez. Egyelőre nem világos, hogy az európai hitelt a későbbiekben erre a célra is felhasználnák-e.
A fennmaradó 45 milliárd eurót 2027-re tartalékolják, és ez Ukrajna finanszírozási igényeinek kétharmadát fedezné. A fennmaradó egyharmadot várhatóan nyugati szövetségesek biztosítják.
„Továbbra is arra kérünk minden partnert, hogy tartsák fenn támogatásukat, mert egy erős és független Ukrajna mindannyiunk közös érdeke” – mondta von der Leyen csütörtökön. „Ambíciónk nem csupán az, hogy segítsünk Ukrajnának túlélni, hanem az is, hogy segítsük neki növekedni és gyarapodni mint szabad, európai országnak.”
A közös hitelfelvételben részt vevő 24 tagállam évente mintegy 3 milliárd eurót fizet majd kamatként. Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie a 90 milliárd eurós hitelt, ha Oroszország valaha is beleegyezne háborús jóvátétel fizetésébe, amit Moszkva kategorikusan elutasít.
A Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a jóvátétel hiányában is joga van felhasználni az orosz központi bank befagyasztott, 210 milliárd eurós vagyonát, vagy legalábbis annak hozadékát, amit jellemzően 4-5 milliárd euróra becsülnek a pénzügyi elemzők.