Európa legidősebb uralkodóját hemolitikus vérszegénységgel kezelik; a kórkép a vörösvértestek kórosan gyors pusztulása miatt fáradtságot, sápadtságot és légszomjat okoz.
Norvégia 89 éves uralkodója, V. Harald király egészségi állapota a hétvégén romlott, közölte a királyi palota. Európa legidősebb trónon ülő uralkodóját hemolitikus vérszegénységgel kezelik, egy olyan betegséggel, amelyet a vörösvértestek rendellenesen gyors pusztulása okoz, és fáradtsághoz, sápadtsághoz, valamint légszomjhoz vezet. „A király antibiotikumot kap a vérében kialakult bakteriális fertőzésre, és reagált a kezelésre” – áll a közleményben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Harald királyt hétfőn az Oslói Egyetemi Kórházba szállították a kortizonkezelés következtében kialakult folyadék-visszatartás miatt, és két hétre betegszabadságra ítélték.
A palota korábban közölte, hogy a király lemondta a Trøndelag középső régióba tervezett, szeptember 1–2-i látogatását, amelyet eredetileg a mostani betegszabadságot követően tartott volna. Családjának több tagja meglátogatta a kórházban.
A Verdens Gang című napilap beszámolója szerint felesége, Sonja királyné, fiuk, Haakon koronaherceg, aki Harald távollétében régensként gyakorolja a hatalmat, valamint Haakon felesége, Mette-Marit koronahercegné vasárnap meglátogatták őt, csakúgy, mint a király nővére. Távozásuk után egyikük sem tett nyilatkozatot.
Viharos év
Harald, aki 1991-ben lépett a norvég trónra, az elmúlt években számos egészségügyi problémával küzdött, pacemakert kellett nála beültetni, és vissza kellett fognia hivatalos programjait.
A lemondás lehetőségét elutasította, arra hivatkozva, hogy élethosszig tartó esküt tett a norvég parlament előtt. Februárban Tenerifén került kórházba fertőzés és kiszáradás miatt, ahol magánúton tartózkodott Sonja királynéval.
Szintén 89 éves feleségét májusban rövid időre kórházba kellett szállítani szívproblémák miatt.
Harald egészségi gondjai a norvég királyi család számára amúgy is viharos időszakban jelentkeznek. Haakon felesége, Mette-Marit figyelem középpontjába került az elhunyt amerikai szexuális bűnelkövetővel, Jeffrey Epsteinnel ápolt kapcsolatai miatt.
Az Egyesült Államokban januárban nyilvánosságra hozott dokumentumok feltárták az Epstein és Mette-Marit közötti, 2011 és 2014 közötti, tartós és időnként bizalmas hangvételű levelezést, amikor az amerikai pénzembert már elítélték.
Mette-Maritnek egy korábbi házasságából származó fia, Marius Borg Høiby júniusban négy év börtönre ítélték két nemi erőszak miatt, valamint további 32 vádpontban, köztük erőszakért egy korábbi partnerével szemben. Az ítéletet megfellebbezte.
Az 53 éves Mette-Marit maga is súlyos tüdőbetegségben szenved, júliusban pedig tüdőátültetésen is át kellett esnie.
A királyi család továbbra is széles körben népszerű a norvég közvélemény körében, nem kis részben Harald összetartó, egységteremtő személyiségének köszönhetően.
Milyen a norvég államrend?
Norvégia parlamentáris alkotmányos monarchia, amelyben a király szerepe alapvetően reprezentatív. Az ország jelenlegi miniszterelnöke a munkáspárti Jonas Gahr Støre.
A mai norvég királyság egyszerre nagyon régi és meglepően fiatal intézmény. Az uralkodók történetét hagyományosan Széphajú Haraldig vezetik vissza, aki a 9. század végén egyesítette a korábban különálló északi területek jelentős részét. Az ország azonban évszázadokon át Dániával, majd Svédországgal élt perszonálunióban, és csak 1905-ben, a Svédországgal fennálló unió felbomlásakor kapott ismét saját uralkodóházat. A parlament a dán Carl herceget választotta királlyá, aki a történelmi folytonosság hangsúlyozására a VII. Haakon nevet vette fel.
Egy bátor antifasiszta király
Haakon uralkodásának legfontosabb pillanata a második világháborúban érkezett el. Amikor Németország 1940. április 9-én megtámadta Norvégiát, a király, a kormány és a parlament vezetői elhagyták Oslót, hogy ne kerüljenek német fogságba. Haakon ezután visszautasította a német követelést, hogy nevezze ki miniszterelnöknek a megszállókkal együttműködő Vidkun Quislinget. A király világossá tette: inkább lemond, mintsem olyan kormányt fogadjon el, amelyet a németek kényszerítenek Norvégiára. Ezzel a döntésével a norvég ellenállás egyik legfontosabb jelképévé vált miközben az áruló Quisling a nácikkal teljes együttműködésben gyakorolta a hatalmat. 1945 novemberében háborús bűnökért kivégezték.
Haakon részt vett fegyveres harcokban is, majd a kormánnyal együtt Nagy-Britanniába távozott, és Londonból képviselte a nemzeti államot. A száműzetésből rendszeresen szólt a megszállt ország lakosságához, miközben a norvég kereskedelmi flotta, a haditengerészet és a külföldre menekült norvég erők a szövetségesek oldalán folytatták a háborút. Haakon 1945-ben diadalmasan tért vissza Norvégiába, és alakja azóta is annak példája, hogy egy alapvetően ceremoniális uralkodó rendkívüli helyzetben politikai és erkölcsi tekintéllyé válhat.
A dinasztia háborús történetének közvetlen folytatása Harald életében is jelen van. A jelenlegi uralkodó, V. Harald 1937-ben született, és alig hároméves volt a német támadás idején. Édesanyjával és testvéreivel végül az Egyesült Államokba került, miközben apja, a későbbi V. Olav király, és nagyapja, VII. Haakon Londonban vett részt a norvég emigráns állam működésében. Harald tehát személyes családi emlékként is hordozza a megszállás és a száműzetés korszakát.
V. Harald 1991-ben, apja halála után lépett trónra. Norvégia ma alkotmányos parlamenti monarchia, amelyben a király politikai hatalma csekély, feladata elsősorban reprezentatív és államegységet kifejező. Harald ugyanazt a királyi jelmondatot választotta, amelyet apja és nagyapja is használt: „Alt for Norge” – „Mindent Norvégiáért.” Ebben a mondatban különösen erősen él tovább VII. Haakon háborús öröksége.