Európa legnagyobb gazdasága a vártnál jobban nőtt április és június között az erős exportnak köszönhetően, dacára az iráni háború okozta zavaroknak. Az üzleti hangulat minden fő ágazatban javult.
A német gazdaság a második negyedévben a korábban véltnél jobban bővült.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal felülvizsgált adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) április és június között 0,3 százalékkal nőtt az év első három hónapjához képest. A júliusban közölt első becslés még 0,2 százalékos növekedéssel számolt.
Éves összevetésben a GDP 1 százalékkal emelkedett, ami magasabb a 0,9 százalékos előzetes becslésnél és az első negyedévben mért 0,8 százaléknál.
A felülvizsgálat arra utal, hogy a német gazdaság a vártnál jobban megbirkózik az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása okozta energiasokkal.
„A német gazdaság tartja az év elején látott növekedési lendületet” – mondta Ruth Brand, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke. „Ahogy az első negyedévben is, a növekedést elsősorban az export kedvező alakulása hajtotta” – tette hozzá.
Az export 2,0 százalékkal, az import pedig 1,5 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest. A háztartások és az állam fogyasztása visszafogott maradt, mindkettő csupán 0,1 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez viszonyítva.
Az ipari termelés 0,9 százalékkal bővült, elsősorban a vegyipar és az elektromos berendezéseket gyártó ágazat teljesítményének köszönhetően. A legtöbb szolgáltatási ágazatban szintén nőtt az aktivitás, míg az építőipar nagyjából változatlan maradt.
A pénzügyi és biztosítási szolgáltatások jelentették a fő kivételt, ezek teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. A beruházások enyhén visszaestek, amit a gépekbe és berendezésekbe irányuló kiadások 1,4 százalékos visszaesése húzott le.
Ettől függetlenül a német Ifo üzleti hangulatindex arra utal, hogy minden fontos ágazatban javul a hangulat. Az index értéke júliushoz képest 86,7-ről 88,8-ra emelkedett augusztusban, jócskán meghaladva a közgazdászok 87,2 pontos várakozását.
A két adatközlés együtt erősebb bizonyítékát adja a kilábalásnak, jóllehet a magas energiaárak és a gyenge belföldi kereslet továbbra is komoly kockázatot jelentenek.
A német gazdaság az elmúlt években nehezen tudott növekedni, részben a magas energiaköltségek, a Kínából érkező erősödő verseny és az amerikai vámok miatt.
Korábban abban bíztak, hogy idén erőteljesebb lesz a fellendülés, amit Friedrich Merz kancellár védelmi és infrastrukturális kiadások növelését célzó tervei is támogattak.
Azonban az iráni háború és az ennek nyomán megugró energiaárak rontották a kilátásokat. A kormány most úgy számol, hogy a gazdaság 2026-ban mindössze 0,5 százalékkal nő majd, szemben a korábbi, 1 százalékos előrejelzésével.