Magyarország ellenállása miatt az EU kénytelen volt módosítani terveit, és a nyári szünet előtt öt helyett csak két csatlakozási fejezet megnyitását tűzi ki célul Ukrajnával és Moldovával. Budapest az újabb fejezetek megnyitása előtt a kisebbségi megállapodás végrehajtását várhatja el Kijevtől.
Az Európai Unió visszafogta Ukrajna csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatos ambícióit: júliusban csak két tárgyalási klaszter megnyitását célozza a Bizottság, az eredetileg tervezett öttel szemben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az átütemezett menetrend szerint Brüsszel a nyári szünet előtt a külső kapcsolatokról szóló 6-os klasztert és a belső piacról szóló 2-es klasztert szeretné megnyitni – tudta meg az Euronews több tisztviselőtől és diplomatától. A fennmaradó három fejezettel fokozatosan foglalkoznának a későbbiekben.
Ukrajna és Moldova, amelyeket informálisan összekapcsolt országokként kezelnek, a hónap elején nyitották meg az alapvető jogokkal foglalkozó 1-es klasztert, miután két éven át Magyarország vétója miatt várakoztak.
A sebesség visszafogása egybeesik azzal, hogy az új budapesti kormány többször is – nyilvánosan és zárt ajtók mögött – jelezte: ellenzi Ukrajna tagsági kérelmének felgyorsított eljárásban történő elbírálását.
Magyarország nem írta alá azt a közös levelet, amely a klaszterek megnyitásához szükséges. A döntést kedden erősítették meg a tagállamok közötti munkacsoport ülésén, így a folyamat egyelőre elakadt.
Ez a blokkolás rávilágít arra, milyen fenntartásai vannak a Magyar Péter vezette kormánynak Ukrajna uniós csatlakozási folyamatával.
Budapest számára a hat klaszter rövid időn belüli megnyitása gyakorlatilag gyorsított csatlakozást jelent. Ezt az értelmezést a tagállamok többsége elutasítja; ők a klasztereket csupán egy hosszú, bonyolult folyamat kezdetének tekintik.
„Kétségtelenül vannak problémák, de arra számítunk, hogy időben rendeződnek ahhoz, hogy legalább két klaszter megnyíljon júliusban” – mondta az ügyet átfogóan ismerő uniós tisztviselő az Euronewsnak.
Mindazonáltal a visszalépés jelentős engedményt jelent Brüsszel részéről.
Az Európai Bizottság következetesen azt jelezte, hogy Ukrajna technikailag készen áll a hat tematikus klaszter tárgyalására; ezek összesen 33 fejezetet foglalnak magukba.
Múlt hónapban Marta Kos, a bővítésért felelős európai biztos tovább emelte a tétet, és júliust jelölte meg határidőként valamennyi klaszter megnyitására; ezt a célt Kijev is támogatta.
„Minden készen áll” – mondta Kos.
Ám Magyarország megújult ellenállása arra kényszerítette Brüsszelt, hogy visszafogja ambícióit. Feltehetően más tagállamok is ellenzik az összes fennmaradó fejezet egyidejű megindítását.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök a múlt heti uniós csúcstalálkozó után derűlátóan nyilatkozott, de nem állt ki Kos merész célja mellett.
„Az a célunk, hogy a nyár előtt még több klasztert nyissunk meg” – mondta von der Leyen.
Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki személyesen vett részt a csúcson, kitartott az eredeti célkitűzés mellett.
„Készek vagyunk továbblépni” – közölte a vezetőkkel. „Meg tudjuk nyitni a másik öt klasztert is. Már minden elő van készítve, és ezt a következő hetekben meg lehet tenni.”
Ha megvan az egyhangú támogatás, a következő klasztert július 14-én, az európai ügyekért felelős miniszterek brüsszeli ülésén nyithatják meg hivatalosan.
Magyar Péter bekeményített Brüsszelben
A bővítés ügye nagy lendületet kapott az áprilisi magyar választások után, amikor váratlanul véget ért Orbán Viktor 16 éves kormányzása. Az újonnan megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter június elején feloldotta az ország régóta fennálló vétóját az első klaszter megnyitása előtt.
Magyar azonban azóta jelezte, hogy nem hajlandó támogatni a tárgyalások felgyorsítását. A múlt heti csúcs után újságíróknak nyilatkozva Magyar elmondta: kérésére törölték a közös következtetésekből azt a részt, amely Ukrajnával „a lehető leghamarabb” megnyitandó valamennyi hátralévő klaszterről szólt.
„Sok mindent kivettünk a szövegből, hogy elkerüljünk minden olyan kifejezett utalást, miszerint az első klaszter megnyitása után hirtelen az összes többi is megnyílna. Úgy gondoljuk, ez nem lenne jó ötlet” – mondta az újságíróknak.
Magyar álláspontját részben a Nyugat-Balkán tagjelöltjeinek – Montenegrónak, Albániának, Észak-Macedóniának és Szerbiának – védelmeként fogalmazta meg; ezek az országok évek óta, sőt egyes esetekben évtizedek óta dolgoznak a tagságért.
„Az első klasztert csak most nyitották meg – a döntésen alig száradt meg a tinta” – mondta a miniszterelnök. „Rossz üzenetet küldenénk a Nyugat-Balkán országainak, amelyek hosszú évek óta dolgoznak az EU-tagságért. Van, amelyik még a nevét is megváltoztatta, mások alkotmányuk nagy részét írták át.”
Magyar kedd este a Telexnek adott interjújában azt mondta, Magyarország nem „az egyetlen” volt, amely ellenezte, hogy júliusban valamennyi klasztert megnyissák Ukrajnával. Nem nevezte meg, mely országok tanúsítottak még ellenállást.
"Senkit ne vezessen félre az, hogy most ebben a munkacsoportban egy technikai szinten Magyarország volt az egyetlen, amelyik nem járult ehhez hozzá. Itt a teremben (a Visegrádi Négyek tanácskozásán - a szerk.) sem támogatja mindenki ezt a metódust, ami most folyik. És ennek lesznek még lépcsőfokai: nagyköveti értekezlet, kormányközi konferencia, és majd ki fognak bújni a bokorból, mint partizán, és elmondják a véleményüket”, mondta Magyar Péter miniszterelnök.
Közben Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az Euronewsnak azt mondta: Kijevnek először az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogain kell dolgoznia.
Magyarország és Ukrajna júniusban állapodott meg a magyar kisebbség oktatási és nyelvhasználati jogairól. Ezt azonban még Ukrajna nem ültette át a gyakorlatba.
„Nincs új magyar álláspont ebben az ügyben” – fogalmazott Hajdu.
„Magyarország támogatta az első tárgyalási klaszter megnyitását Ukrajnával és Moldovával, most pedig az ott vállalt reformokon kell dolgoznunk, beleértve a kárpátaljai magyar közösség jogairól szóló megállapodást is.”
Hajdu szerint a bővítés nem gyorsasági verseny, hanem érdemalapú, lépésről lépésre haladó folyamat, amelynek a Nyugat-Balkán számára is hitelesnek kell maradnia.
„Ez valóban egy bonyolult tangó: csak akkor jutunk előre, ha mindenki tartja a lépést, és senki nem lép a másik lábára” – tette hozzá.
Magyar Péter azt is többször kijelentette, hogy Magyarország jogilag kötelező erejű népszavazást akar tartani Ukrajna tagságáról, miután a tárgyalások lezárulnak. A kormányfő úgy véli, hogy a folyamat akár 10–15 évig is eltarthat.