Újpesten egy üresen álló iskolát alakítanak át lakóházzá az Európai Unió társfinanszírozásában. Az Európai Parlament jelentése szerint a megfizethető lakhatás hiánya már nemcsak szociális probléma, hanem az EU gazdaságát is veszélyezteti.
Csakúgy mint Európa számtalan nagyvárosában, Budapesten is komoly gond, hogy nincs elegendő megfizethető lakás. Ennek megoldásában segít Affordable Housing for All (AHA) program, amelyet az Európai Városi Kezdeményezés (European Urban Initiative, EUI) társfinanszírozásában valósítanak meg a magyar fővárosban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az AHA Budapest projekt részeként egy évek óta üresen álló iskolát alakítanak át lakóházzá Újpesten. Az épület bontási munkálatai januárban elkezdődtek, ezzel egy többéves előkészítő és közösségi tervezési folyamat lépett át a megvalósítás szakaszába. A projekt célja, hogy korszerű, energiahatékony otthon jöjjön létre olyanoknak, akik számára ma nem elérhető a megfizethető lakhatás.
Kísérleti terep a városfejlesztésre
Az újpesti iskolaátépítés az első, amikor lakhatási célra alakítanak át egy középületet. A Demo Hubnak nevezett projekt a főváros új lakhatási programjának része: egyszerre jelent építészeti megújulást, társadalmi innovációt és városfejlesztési kísérleti terepet. Az elmúlt másfél évben intenzív közösségi tervezés zajlott: a környékbeliek, civil partner szervezetek és szakemberek közösen dolgoztak azon, hogy az épület és környezete valóban a helyiek igényeire reagáljon.
"26 lakást alakítunk ki az iskolaépületben, átlagosan 52 négyzetméteresek, de lesz benne két nagy, 100 négyzetméteres is. A tervek szerint a jövő év első negyedévében lesznek kész a lakások, a jelentkezési feltételeket akkor hirdetjük meg, amikor a kivitelezés olyan álapotban lesz, hogy már látható az átadás időpontja, valószínűleg az év második felében" – mondta az Euronewsnak Humayer Balázs, az AHA-projekt szakmai vezetője.
A Fővárosi Önkormányzat hosszú távú célja, hogy olyan lakhatási rendszert működtessen, amely stabil, rugalmas és a város valamennyi lakója számára méltó és elérhető. Budapesten csaknem 40 ezer bérlakás van, de azok túlnyomó többsége a 23 kerület tulajdona, így az önkormányzatok széttagoltsága miatt nehéz az egész városra kiterjedő programot kialakítani.
Humayer Balázs elmondta, hogy több mint egy tucat használaton kívüli iskolaépület van még a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, azok több mint 15 éve üresen állnak. Az újpesti tapasztalatok alapján tervet akarnak kidolgozni arra, hogyan lehetne több iskolából is megfizethető lakásokat kialátalakítani. Ezt szeretnék tényekkel, számokkal alátámasztani.
Hozzátette: egy 60-as évekbeli épület átalakítása rejt lehetőségeket és kockázatokat is. Előny, hogy az épület vázát meg lehet tartani, ugyanakkor a tervezés alatt nem lehet mindent feltárni, a kivitelezés alatt kiderülhetnek műszaki paraméterek, amelyeket akkor kell kezelni.
"Azon túl, hogy a bérlők kiválasztását is szeretnénk mintarendszerben végezni, az is fontos, hogy a beköltöző bérlők legalább fél éven keresztül támogatást kapnak, hogy lakóközösséggé tudjanak fejlődni, rendezvényekkel, eseményekkel. Az a célunk, hogy itt ne csak ismeretlenek lakjanak együtt, hanem egy valós lakóközösség alakuljon ki" – magyarázta Humayer Balázs.
A Nart Építésziroda és a MOKEMBÉ építészkollektíva által megalkotott koncepció a fenntarthatóság, a közösségiség és a minőségi épített környezet jegyében formálja újra az egykori iskolaépületet. A projekt a New European Bauhaus szemléletét követi, amely az esztétikum, a társadalmi a társadalmi befogadás és a környezeti felelősség elveit ötvözi.
A projekthez csatlakozott három külföldi város is, Breda, Pula és Alfafar. A budapesti tapasztalatokat nyomon követve azon dolgoznak, hogy az innovatív projektelemek közül mit tudnak a saját helyi igényeikre szabva átemelni és megvalósítani.
Lakhatási válság az EU-ban
Amint arra az Európai Parlament (EP) is felhívta a figyelmet, korunk egyik legfontosabb kihívásává vált a lakhatáshoz való hozzáférés, és ez egyre jobban aggasztja az uniós polgárokat.
Az elmúlt nyolc évben az uniós lakásárak átlagosan 48%-kal emelkedtek, míg a bérleti díjak 18%-kal nőttek, ami gyakran a háztartások havi jövedelmének akár 40%-át is kiteszi. Amikor a lakhatás megfizethetetlenné válik, az aránytalanul érinti a fiatalokat és aláássa a családok stabilitását.
Bár a szubszidiaritás elve szerint a lakáspolitika továbbra is nemzeti, regionális és helyi hatáskör, a tagállamokban közös alapokmányok alakulnak ki, amelyek részben az uniós jogszabályokban gyökereznek. Ugyanakkor az EU szerepe kulcsfontosságú lehet a koordinációban, a finanszírozásban és a szabályozási akadályok csökkentésében.
Az EP megkongatja vészharangot
Az Európai Parlament különbizottsága kiadta jelentését az Európai Unió lakhatási válságáról.
A jelentés megállapítja, hogy a lakhatási válság ma már nemcsak szociális ügy, hanem az EU versenyképességét, munkaerőpiacát és társadalmi kohézióját is érintő stratégiai kérdés. A megfizethető lakhatás hiánya rontja az életminőséget, gyengíti a vásárlóerőt, nehezíti a munkavállalást és a mobilitást, és különösen súlyosan érinti a fiatalokat, a családokat, valamint az alacsonyabb jövedelmű csoportokat.
"A lakhatás megfizethetőségének romlása rendszerszintű probléma Európában. Sok háztartás jövedelmének túl nagy részét viszik el a lakhatási költségek, ami nemcsak egyéni nehézség, hanem hosszabb távon társadalmi és gazdasági kockázat is. A fiatalok később tudnak önálló életet kezdeni, nehezebbé válik a családalapítás, és nő a bizonytalanság" – áll a dokumentumban.
A különbizottság jelentése szerint a válság alapvető oka a lakáskereslet és a lakáskínálat tartós egyensúlytalansága. Ezért elsődleges feladat a kínálat bővítése: gyorsabb engedélyezésre, egyszerűbb szabályozásra, több beruházásra, a helyi és regionális önkormányzatok megerősítésére, valamint a meglévő épületállomány jobb hasznosítására van szükség. Kiemelt cél a felújítások felgyorsítása, az energiahatékonyság javítása, illetve az üres vagy alulhasznosított ingatlanok bevonása a lakáspiacra.
A jelentés ezzel párhuzamosan a köz- és magánfinanszírozás kombinálását is szükségesnek tartja. Hangsúlyozza az EU-források hatékonyabb felhasználását, az Európai Beruházási Bank és a nemzeti fejlesztési bankok szerepét, valamint az átláthatóbb ingatlanpiac fontosságát.
A keresleti oldalon a dokumentum célzott támogatást sürget a fiatalok, diákok, alacsony és közepes jövedelműek, családok, fogyatékossággal élők és hajléktalan emberek számára. Fontos elem a bérlők és tulajdonosok jogbiztonságának erősítése, a tisztességes bérleti viszonyok támogatása, valamint a köz-, szövetkezeti és nonprofit lakhatási formák bővítése. A jelentés szerint a támogatásoknak úgy kell segíteniük a rászorulókat, hogy közben ne torzítsák tartósan a piacot.
"Minden európainak lehetősége kell, hogy legyen egy olyan helyre, amelyet otthonának nevezhet, mivel ez az első lépés az igazságosság és a szabadság jövője felé. Európa jövője, beleértve gazdaságát, jólétét és versenyképességét, attól függ, hogy megteremtjük-e a megfelelő feltételeket ennek megvalósításához" – írják a dokumentum zárszavában.
Az Európai Parlament jövő kedden szavaz a jelentés elfogadásáról.