A kitoloncolt afgánokat gyakran nem fogadják vissza.
Az Európai Bizottság és 15 tagállam tisztviselői kedden diszkréten találkoztak egy tálib küldöttséggel, annak érdekében, hogy felgyorsítsák az afgán migránsok Afganisztánba történő hazatoloncolását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A brüsszeli találkozó részleteit és helyszínét nem hozták nyilvánosságra, és éles bírálatot váltott ki progresszív törvényhozók és civil szervezetek részéről, amiért egy autoriter, rendszeresen emberi jogokat sértő rezsimmel épít kapcsolatot.
Az ülést Svédország társelnökként vezette; ez az egyik olyan ország, ahol a lakosságarányt tekintve a legtöbb afgán él. A megbeszélést a Bizottság hivatalos épületein kívül tartották, és kizárólag technikai szinten folyt, mivel az EU nem ismeri el a 2021-ben hatalomra került tálib kormányt.
Az egyeztetések középpontjában azoknak a jogellenesen tartózkodó afgán migránsoknak a visszaküldése állt, „akik súlyos bűncselekményeket követtek el, vagy biztonsági kockázatot jelentenek” – közölte a Bizottság szóvivője. Az európai országok gyakran nem tudják őket visszatoloncolni, mert az afgán hatóságok nem fogadják vissza őket.
„Rendkívül fontos, hogy ezeket a bűnözőket kitoloncolják” – mondta Johan Forssell svéd bevándorlási miniszter a helyi médiának, amelynek azt mondta (forrás: angol). „És ez ma nem lehetséges. Nem akarnak részt venni benne. Nem akarnak hazamenni.”
Svédországban nagyjából 200 afgán állampolgár vár kitoloncolásra, miután súlyos bűncselekmények – például minősített nemi erőszak és minősített kábítószer-kereskedelem – miatt elítélték őket – magyarázta Forssell. A bírálatok közepette azzal érvelt, hogy kormánya bizonyos helyzetekben kénytelen diktatúrákkal tárgyalni, hogy „védje a svéd érdekeket”.
A Bizottság nem rendelkezik adatokkal arról, hány jogellenesen tartózkodó afgán felelős súlyos bűncselekményekért, illetve jelent biztonsági kockázatot Európa-szerte.
Az Euronews által látott, a táliboknak küldött meghívó azonban csak az „afgán állampolgárokra, akiknek nincs joguk az EU-ban maradni” vonatkozó visszaküldést említi, a bűnügyi szempontot nem. A testület nem erősítette meg a dokumentum hitelességét.
A tálibokkal folytatott tárgyalások egy szélesebb uniós stratégia részét képezik, amelynek célja, hogy növelje az irreguláris migránsok származási országukba történő visszatérésének arányát. Ez jelenleg 29 százalékon áll, és az elmúlt években alig változott.
A hazatoloncolások különösen nehéznek bizonyultak az afgánok esetében, akik 2025-ben az egyik legnagyobb csoportot adták a kitoloncolási határozattal érintett nemzetiségek között. Az Eurostat (forrás: angol) adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában a 14 270, a blokk elhagyására kötelezett afgán állampolgár közül mindössze 340-et küldtek ténylegesen vissza, ami 2 százalékos visszatérési arányt jelent.
Közben továbbra is érkeznek Európába. 2026 első négy hónapjában több mint 3 300 afgán lépte át illegálisan az EU határait, elsősorban a kelet-mediterrán útvonalon keresztül, 2025-ben pedig több mint 63 000 afgán állampolgár nyújtott be menedékkérelmet az EU-ban – ez az összes menedékkérő mintegy 10 százaléka.
Ez csak töredéke annak az afgán diaszpórának, amely a tálibok 2021-es hatalomátvétele elől menekült el. Becslések szerint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült afgánok több mint 90 százaléka a szomszédos országokban él, különösen Iránban és Pakisztánban.
A Bizottság azóta a fővárosok egyre erősebb nyomása alatt vitatott lépésre szánta el magát, és felvette a kapcsolatot a tálibokkal. Októberben 19 tagállam és Norvégia egy levelet aláírt, amely közös megközelítést sürget a kitoloncolások felpörgetésére, és megerősítette készségét, hogy céljai elérése érdekében közvetlenül Kabullal is tárgyaljon.
A technikai szintű kapcsolattartás hónapok óta zajlik, a keddi találkozót pedig a Bizottság januári kabuli küldöttségi látogatása folytatásának tekintették.
„Szégyenletes fejezet”
A tálibok 2021-es hatalomátvétele, amelyet az USA sietős kivonulása előzött meg, óta az EU nem ismeri el a rezsimet az ország legitim kormányaként, és ehelyett az úgynevezett „operatív együttműködés” politikáját folytatja.
A tálibokkal való együttműködést az Európai Parlament egyes képviselői és a civil társadalom vörös vonalnak tekintik, és arra figyelmeztetnek, hogy a közeledés a kapcsolatok „normalizálását” jelenti egy olyan rezsimmel, amely a széles körű emberi jogi jogsértéseiről ismert. Afganisztán a World Justice Project Jogállamisági indexén 142 vizsgált ország közül a 140. helyen áll.
A bírálók azt is felvetették, milyen pénzügyi ellentételezést adhatna Brüsszel a tálib kormánynak azért cserébe, hogy visszafogadja állampolgárait. A Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a párbeszéd egyelőre nem jár politikai kötelezettségvállalásokkal.
Cecilia Strada szocialista EP-képviselő „szégyenletes fejezetnek Európa számára” nevezte a keddi találkozót, és az Euronewsnak azt mondta, hogy az legitimációt ad „egy olyan rezsimnek, amely sárba tiporja a nők és lányok jogait, és nemi apartheid-rendszert kényszerít rájuk”.
Egy másik képviselő, a zöldpárti Saskia Bricmont „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy egy olyan rezsim képviselőit látják vendégül, „amely rendszerszinten elnyomja a nőket, elfojt minden ellenzéket, és megtagadja az alapvető szabadságjogokat”.
Az Európai Parlament által nemrég jóváhagytak nem kötelező erejű állásfoglalásban a képviselők arra szólították fel a Bizottságot, hogy tartsa fenn a tálibokkal szembeni nem elismerés és nem normalizálás politikáját. A szöveg elítélte azt a döntést is, hogy meghívást kaptak Brüsszelbe.
Hasonlóképpen, az új migrációs törvényből kikerült az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna a visszafogadásról szóló tárgyalásokat nem elismert, harmadik országbeli szereplőkkel.
A European Council on Refugees and Exiles (ECRE) szerint Afganisztánt nem lehet biztonságosnak tekinteni a visszatérés szempontjából, mivel romlik az emberi jogi helyzet, hiányzik a hatékony jogi védelem, és továbbra is fennáll az üldöztetés veszélye.