Az Európai Parlament végleg rábólintott egy új uniós törvényre, amely engedélyezi a vitatott, EU-n kívüli visszaküldési központokat és a házkutatásokat; a jogszabályt a konzervatívok a szélsőjobboldallal együtt szavazták meg.
Az Európai Parlament szerdán elfogadott egy jogszabályt, amelynek célja, hogy felgyorsítsa azon migránsok visszaküldését, akiknek nincs jogszerű tartózkodási joguk az EU-ban, a jobbközép és a szélsőjobboldali politikai csoportok támogatásának köszönhetően.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A „visszatérési rendelet” az unió migrációs politikájának legszigorúbb irányváltása évtizedek óta. Sokak szemében azért ellentmondásos, mert lehetővé tenné, hogy az uniós tagállamok az unión kívül, EU-n kívüli országokkal kötött megállapodások révén deportációs központokat, úgynevezett return hubokat hozzanak létre.
Ezek a központok vagy tranzitlétesítményként működnének, ahol az emberek a származási országukba való visszaküldésükre várnak, vagy olyan helyekként, ahol a migránsok hosszabb időre, akár határidő nélkül, illetve további visszatérésükre vonatkozó garancia nélkül maradnának. A rendelkezés alól csak a kísérő nélküli kiskorúak élveznének mentességet, míg a gyermekes családokat át lehetne helyezni ezekbe a központokba.
A jogszabályt 418 igen és 218 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el. Az eredmény kihirdetése után a javaslat támogatói tapsban törtek ki, miközben a terem jobb oldalán ülő egyes képviselők az irreguláris migránsokra utalva azt skandálták: „küldjék vissza őket”.
A velük szemben ülő képviselők erre azzal válaszoltak, hogy azt skandálták: „szégyelljék magukat”.
A szavazás megerősítette, hogy migrációs ügyekben jobbra tolódó többség alakult ki a Parlamentben. A jobbközép Európai Néppárt (EPP) ismét a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint a szélsőjobboldali Patriots for Europe (PfE) és Europe of Sovereign Nations (ESN) mellett sorakozott fel.A liberális Renew Europe csoport több képviselője szintén támogatta a javaslatot.
A Néppárt továbbra is elutasítja a formális együttműködést azokkal a pártokkal, amelyeket túlságosan szélsőségesnek tart, köztük a német Alternatíva Németországért (AfD) és a francia Nemzeti Tömörülés pártjával. Manfred Weber, az EPP vezetője többször is kizárta a formális szövetségek lehetőségét ezekkel az erőkkel.
A Néppárt ugyanakkor kulcsfontosságúnak tartja a szavazataikat a szigorúbb migrációs jogszabályok elfogadásához, és ezzel alternatív többséget hoz létre a hagyományos centrista koalícióval, az EPP-vel, a Szocialistákkal és Demokratákkal (S&D), valamint a Renew Europe-pal szemben.
A szocialista és baloldali képviselők túlnyomó többsége ellenezte a jogszabályt, arra hivatkozva, hogy az alááshatja a migránsok alapvető jogait.
„Ez a rendelet azzal a veszéllyel jár, hogy jogilag erősen vitatható gyakorlatokat tegyen a mindennapi gyakorlat részévé, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna az EU-ban” – áll Ana Catarina Mendesnek, a Szocialisták és Demokraták (S&D) csoport alelnökének közleményében.
A visszaküldési központokon túl az új jogszabály tartalmaz egy olyan rendelkezést is, amely lehetővé teszi az irreguláris migránsok „lakóhelyének vagy egyéb releváns helyiségének” átkutatását, amit civil szervezetek és társadalmi szereplők az amerikai bevándorlási és vámhivatal, az ICE hírhedt razziáihoz hasonlítanak.
Egyéb rendelkezései között szerepel a fogva tartási időszakok meghosszabbítása, a szigorúbb beutazási tilalmak bevezetése, valamint új jogosítványok az irreguláris migránsok felkutatására.
A rendelet az unióból visszaküldésre váró irreguláris migránsok jogszerű fogva tartásának maximális időtartamát a jelenlegi hat hónapról két évre emelné, további hat hónapos hosszabbítás lehetőségével, valamint korlátlan időtartammal azok esetében, akiket biztonsági kockázatnak minősítenek.
A beutazási tilalmak is jelentősen szigorodnának: a legtöbb esetben az eddigi öt helyett tíz évre szólnának, és életre szóló tilalom is kiszabható lenne azokra, akiket biztonsági kockázatnak tartanak.
A jogszabály a fellebbezési eljárást is módosítaná. A jelenlegi szabályok szerint a kitoloncolásokat automatikusan felfüggesztik, amíg a jogi eljárás folyamatban van. Az új törvény megszüntetné ezt az automatikus védőhálót, és eseti alapon a bíróságokra bízná, hogy döntenek-e a visszaküldési határozat felfüggesztéséről.