Hazai pályán oldanak meg rengeteg kutatási és fejlesztési, illetve gyártási projektet.
Az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok fejleményei világszerte átírják a nemzeti fegyveres erők prioritásait, így a görög védelmi ipar is átalakulás alatt van: a nagyobb műveleti rugalmasság iránti igény, a mesterséges intelligencia hasznosítása, a pilóta nélküli rendszerek fejlesztése és a technológiai autonómia erősítése a védelmi innováció jelentőségét állította a figyelem középpontjába. Görögországban a fejlesztésekben központi szerepet játszik az ELKAK, melynek vezérigazgatója, Pantelis Tzortzakis az Euronewsnak azt mondta, hogy az első két év legfontosabb eredménye egy olyan mechanizmus létrehozása volt, amely egy időben két irányba képes működni: rögzíti a fegyveres erők igényeit, és ezzel párhuzamosan feltérképezi azokat a technológiai lehetőségeket, amelyek a görög piacon, az egyetemeken és a kutatóintézetekben rendelkezésre állnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ELKAK filozófiája eltér a kutatások hagyományos finanszírozási logikájától. Tzortzakis hangsúlyozza, hogy „mi nem az ötletből indulunk ki, hanem egy olyan termékből indulunk ki, amely már a technológiai készültség 6-os vagy 7-es szintjén áll. Az 1-es szint az ötlet, a 9-es a végtermék. A célunk az, hogy eljuttassuk a terméket a 9-es szintig."
Ez a megközelítés már most kézzelfogható eredményeket hoz. A kétéves beszámolóban ismertetett adatok szerint három innovációs fejlesztési projekt zárult le, további hat pedig folyamatban van. Emellett három új kutatási-fejlesztési projekt indul el 2026 júniusáig. A már megvalósult projektek között található a Centaurus néven futó drónelhárító rendszer, amelyet a Görög Légijárműipari Vállalat (EAV) fejlesztett ki az ELKAK támogatásával.
Ezzel párhuzamosan olyan felderítő és megfigyelőrendszerek, valamint más alkalmazások vannak használatban vagy fejlett fejlesztési szakaszban, amelyek görög vállalatokkal és kutatóintézményekkel kialakított együttműködésekből születtek. „Olyan projektcsomagunk van, amelynek elemei már most is a fegyveres erők rendelkezésére állnak, és van egy sor olyan fejlesztés, amely az év folyamán kerül gyártásba” – teszi hozzá az ELKAK vezetője.
Az ukrajnai háború, illetve a közel-keleti hadműveletek tanulságai közvetlenül befolyásolták a görög védelmi ipar prioritásait. A nemzetközi diskurzus ma már elsősorban az autonóm és pilóta nélküli rendszerekre összpontosít, amelyek gyökeresen átalakítják a hadműveletek lefolyását. „Az autonóm és pilóta nélküli rendszerek rendkívül fontosak. De nem helyettesíthetik az embert. Sok funkciót átvehetnek, de a végső döntésnek az embernél kell maradnia, különösen, amikor fegyverrendszerekről beszélünk” – emeli ki Tzortzakis.
Beruházások a kutatásba és az emberi erőforrásba
A műveleti programokkal párhuzamosan az ELKAK az emberi erőforrások és a szaktudás fejlesztésébe is befektet. Több mint 1,3 millió eurót különítettek el a Felsőfokú Katonai Oktatási Intézmények hat kutatási projektjére, és 12 doktori kutatást finanszíroznak, amelynek számát a tervek szerint megduplázzák. Ezzel egy időben az országban először valósul meg egy fegyveres erőknek szóló oktatási program, melynek témája a tengeri robotika és az önvezető rendszerek.
Jelentős a görög jelenlét az Európai Védelmi Alapban is. Az ELKAK adatai szerint 410 pályázatot nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, ezek közül 57-et hagytak jóvá, és 34-ben van görög részvétel. Összességében z elfogadott javaslatok 61 százalékában jelenik meg görög részvétel, ami azt mutatja, hogy az ország pozíciója fokozatosan erősödik az európai védelmi ökoszisztémában.
Különösen figyelemre méltó a kettős felhasználású technológiák fejlődése. Az Endeavor Greece-szel közösen készített „A Dual Use Nation: Startups” című jelentés dinamikus növekedési fázisban lévő piacot vázol fel. A startupok 76 százaléka állítja, hogy kettős felhasználású technológiákat fejleszt, 63 százalékuk a mesterséges intelligencia területén tevékenykedik, és 49 százalékuk úgy véli, hogy Görögország versenyelőnyre tehet szert a védelemben annak célzott alkalmazásával.
Ezzel párhuzamosan a startupok 84 százaléka tervez tőkebevonást a következő 12 hónapban, míg a kockázatitőke-alapok 50 százaléka arról számol be, hogy már fektet, vagy a következő két évben kíván befektetni az ágazatba. A Pitch Arena kezdeményezésen keresztül több mint 55 induló vállalkozás keresett 2026 folyamán összesen 100 millió eurót meghaladó finanszírozást.
Tzortzakis ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kihívás nem merül ki a finanszírozásban. „Meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat. El kell fogadnunk, hogy a kudarc jobbá tehet bennünket. A lényeg, hogy a vállalatok találjanak egy első ügyfelet, és alkalmazkodjanak a valós műveleti igényekhez” - mondja a cégvezető, aki szerint ugyanebben az összefüggésben kell elhelyezni a védelmi beszerzések átláthatóságának kérdését is. „Az átláthatóság teljes mértékben nélkülözhetetlen. Amikor azonban bürokráciává válik, sokszor már nem hoz eredményt. Gyors döntésekre van szükség, több lehetséges megoldást kell kipróbálni, és ezek közül kiválasztani a legjobbat” – fogalmaz.
Nemzetközi együttműködések
A jövőre tekintve az ELKAK már közös, államközi fejlesztési programot készít elő a francia Agence de l’innovation de Défense-szel, amelynek tervezett kezdete 2027, és a légvédelmi és tengeri védelmi rendszerek integrált megoldásaira fókuszál. Tzortzakis szerint a védelmi ökoszisztéma fejlesztése időigényes folyamat, amely stratégiai kitartást követel. „Vannak területek, ahol azonnal eredményt tudunk felmutatni, másutt erősítésre van szükség, megint máshol pedig a nulláról kell indulnunk. Olyan ez, mint a mezőgazdaság: ahol van búza, ott arat, ahol kicsi, ott műtrágyáz, ahol pedig nincs semmi, ott vet magot az ember.”
A hazai gyártás ereje
A görög védelmi ipar újjászervezésére irányuló erőfeszítés illeszkedik a fegyveres erők átfogó reformstratégiájába, amelyet a védelmi minisztérium visz előre. Az ELKAK működésének kétéves évfordulóján tartott rendezvényen Nikos Dendias görög védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy „a védelmi innováció a nemzetvédelem egyik alappillére”, rámutatva, hogy az országnak fejlődnie kell, és meg kell változtatnia termelési modelljét. Mint mondta, az ELKAK kulcsfontosságú eszköz a fegyveres erők műveleti igényeinek összekapcsolására a görög kutatás, ipar és innováció lehetőségeivel, amikor a technológiai autonómia és a védelmi ellenálló képesség egyre nagyobb stratégiai jelentőséget kap.
Hosszú, különösen a gazdasági válság éveiben érzékelhető visszaesés után a görög védelmi ipar ismét lendületet vett. Hogy ez az erőfeszítés erős termelési bázissá, exportképessé és a fegyveres erők számára valódi műveleti hozzáadott értékké válik-e, a következő években dől el. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy több évtized után először a vita már nem csupán a külföldről vásárolt fegyverrendszerekről szól, hanem azokról a technológiákról is, amelyeket Görögországban terveznek, fejlesztenek és tesztelnek.