Lőszer nem kell hozzá, csak áram. A rendszert már éles akciók keretében is tesztelték.
Az utóbbi évek háborúiból látható, hogy a kicsi és olcsó pilóta nélküli légi járművek (UAV) súlyosan fenyegető tényezővé váltak. A használatuk könnyű, és mivel tömegesen bevethetőek, a hagyományos, költséges légvédelmi eszközök és módszerek sokszor nem képesek helytállni ellenök. A hadiipart egyik kihívásává vált, hogy a védelmi rendszereket és eszközöket ki kell terjeszteni drónokra, ráadásul mindezt költséghatékony módon, és kellően fejlett technológiai megoldásokkal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A görög válasz az új kérdésekre a görög állami tulajdonban lévő Görög Légijárműipari Vállalat (EAV) Centaurus nevű drónelhárító rendszere. A Centaurus egy olyan elektronikus hadviselési rendszer, mely eltér a hagyományos drónellenes szisztémáktól, tehát nem a célpont lőszerekkel történő megsemmisítésére, hanem a célpont semlegesítésére törekszik a kommunikációs és navigációs jelek megzavarásával.
A Centaurust már tesztelték valós műveleti körülmények között, az operatív használat során szerzett tapasztalatok pedig lehetővé tették a rendszer folyamatos fejlesztését. Kiríákosz Enotiadisz, az EAV egyik vezetője hangsúlyozza, hogy a Centaurus iránt jelentős a nemzetközi érdeklődés, például Ciprus, Örményország és az Arab-öböl-menti országok felől. Enotiadisz azt mondja, hogy "egy olyan elektronikus hadviselési rendszerről beszélünk, mely képes nagyon nagy távolságból felfogni az UAV rádióhullámait, így nő a reakcióidő, és könnyebb hatástalanítani az ellenséges eszközt. Ráadásul: a rendszer csak áramot fogyaszt, lőszert nem, ami drasztikusan csökkenti a válaszadás költségeit" – summázta a szakértő, hozzátéve, hogy a Centaurus hatótávolsága 25-40 kilométer, és nincs valódi korlátja a rendszer környezetében semlegesíthető drónok számának.
A Centaurust 2024 nyarán tesztelték, amikor a Psara fregattnak az Ádeni-öbölben sikerült elhárítania a jemeni húszik dróntámadásait. A rendszer jellemzője a nagyfokú rugalmasság, az ugyanis éppúgy telepíthető helyhez kötött infrastruktúrába, ahogy mobil műveletekhez, sőt haditengerészeti eszközökbe is integrálható. Enotiadisz ehhez hozzáteszi, hogy a Centaurust eredetileg fedélzeti rendszernek tervezték, de gyorsan finomhangolták a haditengerészeti igényekhez, és beépítették egy-egy fregattba, ahol már élesben használják.
Az EAV közölte, hogy a fejlesztés nem áll meg, mivel "a drónok technológiája gyorsan változik", ezért folyamatosan frissíteni kell a rendszert. Hozzátették, hogy a konstans alkalmazkodás kulcsfontosságú előfeltétele a hatékonyságnak.
Mindeközben Ukrajna AI-val működő elfogódrónokat fejleszt, erről ebben a cikkünkben olvashat.