A nemzetközi esemény fókuszában a konfliktusmegelőzés, a bizalomépítés, a megértés elősegítése és a hosszútávú együttműködések fejlesztése állt.
Ahogyan arra a konferenciát megnyitó beszédében Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kitért, a béketeremtés felé mutató párbeszédben a civil társadalom és a művészetek elengedhetetlen közreműködők, ugyanis oly módon tudnak közösségeket elérni és bizalmat építeni, ahogyan az állam nem képes.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"A művészetek a párbeszéd nyelvévé válhatnak, amikor a politikai nyelv már nem bizonyul elegendőnek. A béke nem követeli meg tőlünk, hogy azonosak legyünk. Szzerintem egy nagyon-nagyon fontos tény, hogy azt követeli meg tőlünk, hogy megtanuljunk együtt élni, együttműködni, együtt létezni és közösen alkotni úgy, hogy közben megőrizzük saját identitásunkat" - fogalmazott a politikus.
Tarr Zoltán felidézte azt is, hogy tavaly volt a 80. évfordulója annak, hogy az ENSZ Alapokmányában megfogalmazták azt a történelmi elköteleződést, hogy a második világháború utáni generációkat meg kell óvni a háborúk borzalmaitól. "A világszervezet alapítóeszméje ma is kiemelten aktuális. A multilaterális együttműködés gyengülése közepette különösen fontos lenne megerősíteni azokat a tényezőket, amelyekkel elejét lehet venni konfliktusoknak" - mondta.
Bogyay Katalin nagykövetet, a Magyar ENSZ Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökét a közelmúltban az ENSZ Társaságok Világszövetségének elnökévé választották - a WFUNA több mint 100 ország ENSZ-társaságait köti össze. A diplomata korábban Magyarország UNESCO- és ENSZ-nagykövete volt, 2011 és 2013 között az UNESCO Általános Konferenciájának elnöki tisztségét töltötte be.
Az Euronews-nak adott interjúban Bogyay Katalin a prevenciós diplomácia jelentőségét emelte ki, ami évtizedek óta az ő narratívájának is lényege, és amire az ENSZ különböző szervezetei is fókuszálnak.
"Nagyon őszintén, az én életemben, azt tudom mondani, minden alkalommal, amikor egy nagy konfliktus kirobbanása előtt lehetett tudni, hogy meg fog történni, csak az volt a kérdés, hogy mikor fog megtörténni. De ha úgyis tudjuk, hogy ott a konfliktus, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi az alapja, akkor miért nem próbálunk meg úgy tárgyalni, miért nem próbálunk meg közbelépni, valóban meghallgatni a másikat? Merthogy nagyon sok esetben - és ez a diplomáciának egy nagyon fontos tulajdonsága - a konfliktusok abból fakadnak, hogy teljesen félreértjük egymást" - hangsúlyozta a diplomata.
A Tisza-kormány augusztus 25-én publikálta az ENSZ-közgyűlés 81. ülésszakára készített magyar külpolitikai irányelveket A dokumentum leszögezi, hogy Oroszország magatartása Magyarországra, Európára és a globális rendre is fenyegetést jelent, illetve reformot sürget a világszervezet hatékonyabb működésére, a multilateralizmus visszahódításának szükségességére a diplomácia világába.
Bogyay Katalin arról is beszélt, hogy mennyire fontosnak tartja azt, hogy a fiatalok hangja meghallgattassék.
"Az ENSZ egy zárt világ. Sokan nem is értik, mit csinálunk ott, miért vagyunk ott, milyen eredményeink vannak. A munkámban elsősorban arra koncentrálok, hogy a fiatalokkal, a diákokkal, az egyetemistákkal dolgozzunk szorosan, mert igazából az ENSZ erről szól: arról, hogy milyen jobb világot tudunk itt hagyni a gyermekeinknek. Én ezt az ENSZ-ben mindig nagyon erőteljesen képviseltem, hogy a fiatalok véleményét becsatornázzuk a világszervezetbe, tehát a titkárság munkájába, a New York-i irodákba és így tovább. A magyar ENSZ Társaság is úgy újult meg az én vezetésemmel, hogy nagyon erős kapcsolatokat építettünk ki egyetemekkel, ifjúsági szervezetekkel. És ez egy civil szervezet, Magyarország legrégebbi civil szervezete. 1947-ben csatlakoztunk ehhez a mozgalomhoz" - magyarázta.