Luis Enrique, a PSG vezetőedzője két év alatt korszakos, “mindentnyerő” csapatot rakott össze Párizsban. Fiatalabb honfitársa, Miket Arteta 22 év után ismét bajnokká tette az Arsenalt és “wengeri” magasságba építette vissza az Ágyúsok imidzsét. Mi emeli őket a többi remek edző fölé?
A szurkolók többségét aligha, de a labdarúgó szakma képviselőit nagyon is élénken foglalkoztatja, hogy a szombati, budapesti Bajnokok Ligája döntőjében melyik “spanyol futballiskola” dominál majd és kerekedik fölül; Luis Enrique totális presszingre épülő, kombinatív és rendkívül gólképes, címvédésre készülő, de olykor kiszámíthatatlan PSG-je vagy Mikel Arteta precízen megtervezett, zseniálisan védekező, 22 év után ismét PL-bajnok, a BL idei sorozatában veretlen Arsenálja?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Luis Enrique (56), a volt Barcelona- és Real Madrid-játékos, edzőként kilenc trófeát nyert a Blaugrana élén töltött, rendkívül sikeres három év alatt, majd szövetségi kapitányként a spanyol válogatottat az EURO 2020 elődöntőjébe és a 2021-es Nemzetek Ligája döntőjébe vezette. Első párizsi szezonjában hazai duplát (bajnoki cím és kupagyőzelem) szerzett, majd a trófeákkal teli 2024/25-ös szezonban a PSG-t első Bajnokok Ligája-címéhez vezette, amelyhez a Ligue 1 és a Coupe de France elhódítása is hozzájött.
A párizsiak célja, hogy a BL-ben a Real Madrid után a második klub legyen, amely sikeresen megvédi címét. A Real Madrid 2016 és 2018 között három egymást követő alkalommal hódította el a trófeát.
Mikel Arteta (44) – aki még játékosként két idényt (2000-2002) lehúzott a szombati rivális Paris Saint-Germain gárdájában) - 2016 és 2019 között Pep Guardiola segédedzője volt a Manchester Citynél. Első szezonjában a 14. FA-kupa-győzelemhez vezette az Arsenalt. Bár az Ágyúsokkal 2021-ben csak a nyolcadik, 2022-ben pedig az ötödik helyen végzett a Premier League-ben. Az elmúlt három PL-szezonban mindannyiszor második lett, idén viszont magabiztosan – a 2. illetve a 3. két manchesteri klubot 7, illetve 14 ponttal előzve – szerezte meg a bajnoki címet.
Az Arsenal ebben a szezonban eddig veretlen a BL-ben; 14 mérkőzésen 11 győzelmet és három döntetlent ért el. A sorozat történelmében korábban 16 BEK-illetve BL-győztes csapatnak sikerült ez a bravúr. Az Arsenal szeretne lenni a 17-ik.
Hogyan is vezetett az útjuk idáig, Budapestre?
Luis Enrique a modern futball egyik legerősebb karakterű és legtaktikusabb edzője. Játékosként és trénerként is a spanyol futball elitjéhez tartozik, a Paris Saint-Germain élén pedig teljesen új identitást adott a klubnak.
1970-ben született a spanyolországi Gijónban. Játékosként szerepelt a Real Madrid és később a FC Barcelona csapatában is – ami egészen ritka. Rendkívül sokoldalú futballista volt: középpályásként, szélsőként és támadóként is játszott. A spanyol válogatottban 62 alkalommal szerepelt, három világbajnokságon és egy EB-n is pályára lépett.
Edzőként először a Barcelona B-nél tűnt fel, majd megfordult a AS Roma és a Celta Vigo kispadján. A legnagyobb áttörést azonban a Barcelonával érte el: 2015-ben triplázott (bajnokság, kupa, Bajnokok Ligája). Az akkori Messi–Suárez–Neymar támadósorral nagyon látványos futballt játszatott.
2018 és 2022 között a spanyol labdarúgó-válogatottat építette. 2019-ben először ideiglenesen háttérbe vonult, majd hivatalosan is lemondott a spanyol válogatott éléről a kislánya betegsége miatt. Akkor még csak „személyes okokról” beszéltek nyilvánosan. Mondhatni ő vezényelte le a generációváltást a válogatottnál 2010-es aranycsapat után. Bátran fiatalított, olyan játékosokat emelt be, mint Pedri, Gavi vagy Ferran Torres.
Sokan dícsérték azért, mert visszahozta a támadó, domináns “spanyol játékot”, nagyon modern un. pressingfocit játszatott. Viszont a kritikák is megtalálták, miszerint a csapat sok helyzetet dolgozott ki, de kevés gólt lőtt, és túlzott labdabirtoklással vádolták. A 2022-es világbajnokságon Spanyolország a nyolcaddöntőben kiesett Marokkó ellen tizenegyesekkel, ami felerősítette a bírálatokat, ami távozásához vezetett.
Azért a válogatottal csak játszott egy EB-döntőt, a COVID miatt 2021-ben rendezett EURO2020-on és döntőzött abban az évben a Nemzetek Ligájában is.
Érdekes módon a mostani sikeres spanyol válogatott alapjait részben ő rakta le. Az utódja, Luis de la Fuente nyerte meg a Nemzetek Ligáját 2023-ban és az Európa-bajnokságot 2024-ben Spanyolországgal, de sok játékos és taktikai elem még Luis Enrique korszakából ered.
A párizsi korszak
2023-ban vette át a PSG szakmai irányítását. A klub korábban inkább szupersztárok gyűjteményének számított, de Luis Enrique ezt megváltoztatta. Nagy hangsúlyt tett a csapatmunkára, agresszív letámadást és intenzív pressinget vezetett be, fiatalabb, energikusabb keretet épített, és kevésbé egy-egy sztárra építette a játékot.
Sokan azt tartják róla, hogy megszállottan dolgozik, nagyon kontrollmániás az edzéseken, taktikailag rendkívül részletes, és néha nagyon makacs is tud lenni.
A PSG-nél különösen tisztelik és elismerik azért, mert a klub a „galaktikus” korszak után végre kiegyensúlyozottabb és szervezettebb csapattá vált. A BBC például „footballing architect”-nek, vagyis futballépítésznek nevezte.
Taktikailag az ő focija általában a labdabirtoklásra épül, magas pressinget alkalmaz, sok mozgással és pozíciócserével operál, gyors visszatámadásra épít labdavesztés után.
A mostani PSG-jét sok szakértő Európa egyik legmodernebb játékrendszerű csapatának tartja.
Egy igazi Ironman
Életének vannak olyan rejtett vagy kevéssé ismert részletei, amelyek sokat elárulnak arról, miért ennyire különleges karakter.
Profi labdarúgó pályafutása után gyakorlatilag „ultraállóképességi sportolóvá” vált. Nem csak hobbiból futogatott. Teljesített Ironman-versenyeket (3,8 km úszás, 180 km kerékpár, teljes maraton futás egyben), lefutott több maratont, részt vett a brutális Marathon des Sables ultramaratonon is a Szaharában.
Az Ironman-t 10 órán belül akarta teljesíteni megszállott módon. Felkészítő edzője szerint elképesztően maximalista volt, és nem tudta elfogadni a „majd holnap” mentalitást.
2019-ben egy személyes tragédia miatt vonult háttérbe, majd mondott le a spanyol válogatott éléről. Lánya, Xana később csontrákban (osteoszarkóma) hunyt el, mindössze 9 évesen. Luis Enrique hónapokra teljesen félretette a munkát, hogy a családjával legyen. Azóta is sokszor beszél arról, hogy a lánya emléke folyamatosan vele van. 2024-ben létrehozták a Fundación Xana alapítványt, amely daganatos gyerekeket és családjaikat támogatja.
A személyiségéről sokan azt hiszik, hogy kemény és zárkózott, pedig a játékosai gyakran azt mondják róla, hogy meglepően humoros, négyszemközt nagyon közvetlen, viszont nyilvánosan tudatosan tart távolságot.
Van egy másik érdekes szokása is: szinte mániákusan figyel a fizikai állapotára. Több beszámoló szerint félóránként mozog valamit, irodai munka közben fekvőtámaszokat vagy guggolásokat csinál, még PSG-edzőként is gyakran együtt edz a stábbal.
Taktikailag is van egy kevéssé ismert oldala: sok játékos szerint nem csak „motivátor”, hanem szinte tudományos részletességgel elemzi a pozíciós játékot. Thiago Alcântara – még a Barcelonánál volt a játékosa - egyszer úgy fogalmazott róla, hogy
Mikel Arteta az egyik legérdekesebb modern futballmenedzser, mert nagyon fiatalon került topklub élére, és gyakorlatilag újraépítette az Arsenal FC-t.
1982-ben született az észak-spanyolországi San Sebastiánban.
Játékosként középpályás volt, a helyi Real Sociedadban mutatkozott be a spanyol élvonalban, majd éveket töltött a skót Rangers együttesében, majd az Arsenalban és az Evertonban.
Edzőként Pep Guardiola segítője volt a Manchester City-nél 2016 és 2019 között, ahol rengeteget tanult a modern pozíciós futballról. Azért távozott a manchesteri kékektől, mert nem kapott garanciát a klubvezetéstől arra, hogy Guardiola után övé lehett a menedzseri pozíció.
Nagyon fiatalon kapta meg a bizalmat az Arsenálnál
2019-ben, 37 évesen (!) lett az Arsenal vezetőedzője, menedzsere. Akkor a londoni klub mélyponton volt: gyenge eredmények, rossz öltözői hangulat, identitásválság.
Első szezonja nem sikerült fényesen, bár nyert az Ágyúsokkal egy FA-kupát. A klubvezetés türelmesebb volt vele, mint a szurkolók.
Különlegesnek tartják benne, azt hogy nagyon részletorientált a taktika kidolgozásában , fanatikusan fegyelmezett, erős klubkultúrát próbál építeni és kifejezetten jól fejleszti és építi be a fiatal játékosokat.
A játékstílusát jellemzi a labdabirtoklás, magas letámadás, gyors pozícióváltások, kontrollált építkezés hátulról, sok taktikai automatizmus.
Nagyon érződik rajta Guardiola hatása, de az Arsenalja fizikálisabb és védekezésben keményebb lett az utóbbi években.
Mára a szurkolók tiszteletét, szeretetét kivívta azzal, hogy az Arsenalt pár év alatt újra bajnokesélyes, sőt bajnok csapattá tette és visszahozta a klub identitását. Türelmesen építkezett akkor is, amikor sok szurkoló el akarta küldeni a gyengébb szezonok alatt.
Ugyanakkor néha még túl kontrollmániásnak tartják. Fogyó kritikusai szerint olykor túlbonyolítja a taktikát. Sokáig az volt vele kapcsolatban a kritika, hogy „szép projekt”, de kevés trófea.
Az utóbbi időszakban viszont már a világ egyik elit edzőjeként beszélnek róla.
Érdekesség, hogy játékosként is volt Arsenal-kapitány, és azon kevés edző egyike, aki ugyanazzal a klubbal lett bajnok menedzserként, ahol korábban játszott.
Nehéz élet- és pályakezdet
Mikel Arteta életében és pályafutásában meglepően sok olyan részlet van, amit még sok futballszurkoló sem ismer.
Gyerekként nyitottszív-műtéten esett át. Kétéves korában életmentő operációja volt, és később maga mondta, hogy ez nagy hatással volt arra, mennyire értékeli az életet és mennyire megszállottan dolgozik.
Nagyon közeli gyerekkori barátja volt Xabi Alonso. Együtt fociztak San Sebastián strandjain és utcáin, és arról álmodoztak, hogy egyszer együtt játszanak a Real Sociedadban.
Később a barcelonai utánpótlás-bázison, a La Masiában együtt lakott olyan későbbi sztárokkal, mint Andrés Iniesta, Víctor Valdés és jó kapcsolatban volt Xavi Hernándezzel is.
Soha nem játszott a spanyol felnőtt válogatottban, pedig sokan generációs tehetségnek tartották középpályásként. Abba a korszakba „született bele”, amikor Xavi, Iniesta, Xabi Alonso, Busquets és Cesc Fàbregas jelentette a világszínvonalat.
Az elemző
Már játékosként edzőnek készült. 28-30 éves korában megszerezte az edzői licencet, és megszállottan tanulmányozta a taktikát. Többen mondták róla, hogy „született menedzser”. Pep Guardiola már jóval azelőtt maga mellé akarta segédedzőnek, hogy Arteta visszavonult volna. Guardiola szerint Arteta kivételesen jól olvasta a játékot és a játékosok pszichológiáját.
Több nyelven beszél. Nem okoz gondot neki a spanyol és a baszk mellett a katalán, az angol, a francia, az olasz, és a portugál sem.
Van brit állampolgársága is. Egy időben még felmerült, hogy akár az angol válogatottban is szerepelhetne, de ezt végül a FIFA szabályai nem tették lehetővé.
Az Arsenal edzőközpontjánál ültetett egy olajfát szimbolikus gesztusként. Azt mondta a játékosoknak és stábnak, hogy a fa a klub gyökereit és hagyományát jelképezi
Ez nagyon jól mutatja, mennyire szeret szimbolikus, pszichológiai eszközöket használni vezetőként.
David Moyes egyszer azt mondta róla az Evertonnál, hogy Arteta „gyakorlatilag már edzőként viselkedett” az öltözőben. Nem csak játszott, hanem szervezte a csapatot, beszélt a fiatalokkal, elemezte az ellenfelet.
Guardiola stábjában sok játékos szerint Arteta volt a „kapocs” az edző és a keret között. Pep gyakran nagyon absztrakt vagy komplex módon magyaráz dolgokat; Arteta ezt lefordította a játékosok nyelvére.
Egyszer még egy zsebtolvajt is hívott az edzőtáborba, hogy demonstrálja a koncentráció fontosságát: a játékosok észre sem vették, hogy ellopta a telefonjaikat. Ez később legendává vált a futballvilágban.
Arteta nagyon tudatosan építi a „mi az Arsenal?” identitást. Rengeteget beszél klubtörténelemről, értékekről, szurkolókról, hagyományról.
Sok modern edző inkább csak taktikáról beszél — nála a kulturális oldal szinte ugyanolyan fontos.
A taktikai ötletei között van néhány szokatlan dolog: a belső középpályásként mozgó szélsőhátvédek, a 2-3-5-ös támadószerkezet labdabirtoklásban, a szélsők izolálása egy az egy ellen, és extrém pozíciós fegyelem.
Sok elemző szerint
A PSG-Arsenal BL-döntő május 30-án, 18 órakor kezdődik a budapesti Puskás Arénában.