Brit kormány hét embert kitiltott az Egyesült Királyságból, hogy ne tudjanak részt venni egy szélsőjobboldali tüntetésen. A brit kormányfő ezt azzal indokolta, hogy "jelenlétük nem szolgálja a közjót."
Több tízezer ember vonult ki május 16-án London belvárosának utcáira, hogy részt vegyen a brit szélsőjobboldali aktivista, Tommy Robinson által szervezett tüntetésen. Ez egy újabb olyan brit belpolitikai pillanat volt, amire határozott intézkedésekkel reagált a brit kormányzat.
Legalább tizenegy személyt, köztük több, európai szélsőjobboldali aktivistát és egy európai parlamenti képviselőt sem engedtek be az Egyesült Királyságba. Keir Starmer brit miniszterelnök szerint távoltartásuk célja az, hogy megakadályozzáka „szélsőjobboldali agitátorok beutazását", hiszen jelenlétük "nem szolgálja a közjót”.
A kitiltottak közül többen, például a 26 éves katalán aktivista, Ada Lluch, a menekültek és gyakran az idegen országokból származó, de jogtisztán a befogadó országban tartózkodók kitoloncolása mellett kampányolnak. Mások, például a flamand parlamenti képviselő, Filip Dewinter, már korábban is megosztó állításokat tettek. Dwinter 2015-ben kijelentette, hogy ha valakit rasszistának neveznek, az nem sértés, hanem a tiszteletadás jele.
A brit kormány döntését a kitiltottak és a szélsőséges mozgalmak a szólásszabadság korlátozásaként állítják be. A valóság ennél bonyolultabb.
A brit jogszabályok szerint a véleménynyilvánítás szabadságát az 1998. évi Emberi Jogi Törvény védi. A jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kormány komoly bűncselekmények megelőzése vagy nemzetbiztonsági okok miatt korlátozza a véleménynyilvánítást.
A korábbi konzervatív kormányok elsősorban vízumtilalmakat alkalmaztak a szélsőséges agitátorok beutazásának megakadályozására. Ezt elsősorban az iszlamista gyűlöletkeltés és terrorizmus megakadályozásának szükségességével indokolták. 2013-ban az Egyesült Királyság akkori belügyminisztere, Theresa May két amerikai bloggert tiltott ki az országból az iszlámellenességük miatt.
Az Egyesült Királyságban büntetik a gyűlöletbeszédet, ideértve a „fenyegető” szavakat és magatartást, illetve a vallási gyűlöletkeltés céljával készült anyagok terjesztését is.