Magyar Péter a múlt héten egyértelműsítette Robert Ficoval, hogy kiemelt célja a Beneš-dekrétumokkal indokolt, szlovákiai magyarokat érintő földelkobzások kivizsgálása. A szlovák kormányzat a törvény sérthetetlenségéről beszél. Öllös László politológus szerint a kormány szándékosan félrekommunikál.
A magyar külpolitikát az alakuló Tisza-kormány új alapokra kívánja helyezni, hirdeti a Tisza Párt a programjában. Hogy a külpolitika a továbbiakban stratégiai fontosságú szakpolitika maradjon, azt a nemzetközi politika tempója elvárja, Orbán Anita leendő külügyminiszter miniszterelnök-helyettesi kinevezése pedig szintén erre utal. A leendő külügyminiszternek a prioritásként kezelt uniós pénzek hazahozatalának programja mellett az uniós és kétállami kapcsolatok helyreállításában is kiemelt szerepe van, állítja a Tisza Párt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A határontúli kisebbségek érdekképviselete a külpolitikának egy sajátos szelete, amiben sok teendője lesz a leendő kormánynak. Romániában és Szerbiában elsősorban átláthatósági kérdések merülnek fel: a feladat az esetleges választási csalások kivizsgálása, illetve a külhoni érdekvédelmi szervezetek és a leköszönő kormánypárt közötti pénzügyi kooperáció felderítése. Szlovákiában a küzdelem jogi természetű, hiszen a magyar fél célja az, hogy a Beneš-dekrétumokban kanonizált kollektív bűnösség elvére hivatkozva ne történhessenek földelkobzások.
Magyar Péter választási győzelme után kisvártatva a romániai magyarok – régóta a Fidesszel együttműködő – érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőjével, Kelemen Hunorral, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, Pásztor Bálinttal, és a szlovákiai Magyar Szövetség elnökével, Gubík Lászlóval is egyeztetett. A találkozókon a leendő miniszterelnök egyértelműsítette, hogy a Fidesznek kedvező kommunikáció lehetővé tételét nem tűri, a parlamenti választásokon felmerült esetleges csalásokat ki kell vizsgálni, a szervezetek nem avatkozhatnak be a magyarországi pártpolitikai küzdelmekbe, a kisebbségek érdekvédelme pedig elsőrangú lesz a Tisza-kormány külpolitikájában. Gubík a találkozót követően üdvözölte, hogy Magyar Péter mindemellett “transzparensebbé és teljesítményorientáltabbá” tenné a nemzetiségi szervezetekkel való közös munkát, és kijelentette, hogy stratégiai érdek, hogy jól teljesítsen a szlovákiai magyar párt az ősszel esedékes önkormányzati választáson, illetve hogy parlamenti képviseletet szerezzenek a jövő évi szlovákiai parlamenti választáson.
A szlovák szájkosártörvény és az Orbán-kormány
A szlovákiai magyarok helyzete a magyar kisebbségi politika egyik forrópontja, mióta tavaly év végén politikai vita bontakozott ki a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos szájkosártörvénnyel kapcsolatban, illetve azokról a földelkobzásokról, amelyeket a dekrétumokra hivatkozva a mai napig végrehajtanak, sokszor a tulajdonosokat sem értesítve erről. Az elkobzás szabályai a Beneš-dekrétumokhoz nyúlnak vissza, ugyanakkor a dekrétumok alapján az emigráns Szlovák Nemzeti Tanács adott ki erre vonatkozó rendeleteket a háború végén. A földelkobzásokat több esetben nem vitték végig. Ezeket most, évtizedekkel később “pótolja” a szlovák állam.
A szájkosártörvényre a magyar kormányzat az év elején csak késve reagált. Miután Orbán Viktor nyíltan sosem kommentálta az ügyet, Robert Ficóval pedig nem tárgyalt a kérdésről, Gulyás Gergely leköszönő miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban helytelen és rossz politikát folytat Szlovákia, és olyan határátlépésről beszélt, „ahol még az európai emberjogi fórumokra is számíthatunk”. A kormány jogi segítséget is ígért a földelkobzásokban érintett szlovákiai magyaroknak. A Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez.
A Magyar-antré
Miután a múlt héten telefonon tárgyalt a leendő magyar miniszterelnök és a szlovák kormányfő, a beszélgetést Magyar Péter és Robert Fico is posztban értékelte. Magyar Péter azt közölte Robert Ficoval, hogy a leendő magyar kormány számára a „legfontosabb prioritás a magyar honfitársaink jogainak védelme”. Ebbe a Tisza Párt elnöke beleértette a „kollektív bűnösségen alapuló Beneš-dekrétumok” felülvizsgálatát is. Magyar garanciát kért a szlovák kormánytól arra, hogy „a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi". Azt is kérte, rögzítsék, „hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására" a Beneš-dekrétumokra hivatkozva.
Robert Fico a beszélgetést követően szintén beszámolt arról. Mint azt írta, számára „egyértelműen kiderült, hogy Magyar Péter számára a szlovák–magyar kapcsolatokban a Beneš-dekrétumok jelentik és fogják jelenteni a prioritást, amely kérdésben alapvetően eltérő álláspontot képviselünk”. Fico posztjában arról is beszámolt, hogy gratulált Magyar választási győzelméhez és az energiabiztonság ügyében továbbra is együtt kíván működni Magyarországgal. Erre hivatkozva írta, hogy szeretné megismerni az új magyar politikai vezetés álláspontját a Barátság kőolajvezeték újraindításával és a RePowerEU elleni keresettel kapcsolatban, amit a szlovák és a leköszönő magyar kormány az orosz gáz- és olajszállítás leállítása miatt indított az Európai Unió ellen.
A két politikus közölte egyebek mellett, hogy mindketten a magyar–szlovák kapcsolatok erősítésén dolgoznak majd. Magyar Péter posztjában azt írta, hogy a következő tárgyalásokat Brüsszelben fogják folytatni „a soron következő Európai Tanács alkalmával", Robert Fico pedig azt, hogy leendő kollégáját meghívta Szlovákiába, hogy folytassák megbeszéléseket a szlovákok és a szlovákiai magyarok békés együttéléséről.
Gubík László üdvözölte a Magyar Szövetség nevében, hogy Magyar Péter nem enged a Beneš-dekrétumok szájkosártörvényének kérdésében, és beszámolt róla, hogy a leendő miniszterelnök számára is egyértelműsítette, hogy nem nyugszik, amíg a szlovák kormány ki nem vizsgálja az általa illegálisnak vélt vagyonelkobzásokat, illetve, hogy a konstruktív párbeszéd feltételének nevezte azt, hogy a december 11-én elfogadott Lex Benešt eltöröljék. Gubík meghívta magához Magyar Pétert, derül ki a leendő miniszterelnök másnapi posztjából.
A szlovák kormány beleállt
A szlovák miniszterelnök-helyettes, Robert Kaliňák a Magyar–Fico telefonhívás másnapján a szlovák közszolgálati rádióban arról beszélt, hogy a Beneš-dekrétumok kapcsán nincs szó semmiféle földelkobzásról. A Szlovák Földalap egyszerűen csak visszakéri azokat a földeket, amik megillették volna 1945 óta. Kaliňák azt is állította, hogy a szerinte szlovák államot illető földet jelenleg mások használják törvénytelenül.
A parlamenti kérdések órájában Kaliňák újból tagadta a szlovákiai földelkobzásokat, majd kijelentette, hogy szerinte abból adódik a probléma, hogy a szocialista nyilvántartások pontatlanok voltak, sok állami tulajdonú területet nem megfelelően vezettek át, 1989 után pedig „visszaélésszerű” eljárásokkal sokan jogszerűtlenül jutottak földhöz, amit a szlovák hivatalok nem mindig ellenőriztek úgy, ahogy kellett volna.
Újból megszólalt a kérdésben a szájkosártörvényt aláíró szlovák elnök, Peter Pellegrini is, aki kijelentette, hogy bízik benne, hogy nem romlik a szlovák-magyar viszony a Beneš-dekrétumok okozta feszültség ellenére, majd hozzátette, hogy azok érinthetetlenek. Mint álláspontját summázta: “az egyéni igazságtalanságokat kezelni kell, azok ellen fel kell lépni”
Mit mond a szlovákiai magyar kisebbségkutató?
Öllös László szlovákiai magyar elemző szerint a szlovák kormány szándékosan félreértelmezi a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét, ezzel pedig a jelenlegi földelkobzásokat is sérthetetlen eljárásként keretezi. A szakértő úgy véli, hogy hazug a kormányzat külföldi kommunikációja, miszerint a Beneš-dekrétumokat nem alkalmazzák, mondván az egy holt törvény, hiszen éppen azokra hivatkozva zajlanak jogtalan földelkobzások.
A politológus szerint nem igaz, hogy a magyar fél a Beneš-dekrétumokat meg akarná szüntetni, azzal viszont, hogy a szlovák kormányzat ezt sulykolja, nem kell valódi válaszokat adnia. Azokat a kormányzati reakciókat, amelyek azt állítják, hogy jelenleg a szlovák földek visszaszerzése zajlik, Öllös „elképesztő politikai manipulációnak” nevezte.
A magyar szervezetek most azt szeretnék elérni, hogy a Beneš-dekrétumokban kanonizált kollektív bűnösség elvére hivatkozva ne történhessenek földelkobzások. Öllös azt mondja, a kutatók által számontartott, mostanra ötezernél is több földelkobzási esetből sok úgy történt meg, hogy azokról nem értesítik a tulajdonosokat, azok csak a szlovák földhivatalból értesülnek a tulajdonjogi viszonyok változásáról. Mint magyarázza, az érintettek egy része szlovák, akiknek az ősei németek vagy magyarok voltak.
Öllös szerint egyelőre nehéz arra vonatkozóan bármiféle előrejelzést adni, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokra, illetve a Fico-kormány uniós megítélésére hogyan hat az ügy, illetve a leendő miniszterelnök markáns kiállása. Mint magyarázza, az előbbi azért bonyolult kérdés, mert a két ország szakpolitikái és érdekeltségei nagyon sok kérdésben összefonódnak, például energetikai ügyekben, infrastrukturális viszonyokban és alapvető gazdasági kérdésekben is. Ugyanakkor a szájkosártörvény és a földelkobzások ügye egy „alapvető alkotmányos értékrendi téma, ami sok mindent meghatározhat, és amely ügyek addig nem fognak nyugvópontra érni, amíg az eseteket és a problémás jogszabályt nem rendezik”.