A demonstrációt egyetemisták szervezték, az eseményt pártpolitikától mentesnek hirdették meg.
A Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovák törvénymódosítás, az ún. némaságtörvény felülvizsgálatáért és visszavonásáért tüntettek Budapesten a szlovák nagykövetségnél. A megmozduláson egyetemi hallgatók szólaltak fel.
"Soha nem engedhetjük egyetlen hatalomnak sem, hogy elnyomjon minket. 19 századi eszmékre hivatkozva osztják meg a társadalmat és tesznek különbséget ember és ember között. Kijátssza egymás ellen a szabadságot és a nacionalizmust. Mindezt 2026-ban, az Európai Unióban!" - fogalmazott Mag Zoltán Krisztián politológus hallgató.
Az eseményen a TISZA Párt elnöke, Magyar Péter is megjelent, ezt nem sokkal a tüntetés előtt a Facebookon jelezte, hangsúlyozva: a külhoni magyarok melletti kiállás nem pártpolitikai kérdés.
"Szégyen és gyalázat. Azt tudom üzenni a Nagykövet Úrnak - sajnálom egyébként, hogy nem jött ki -, hogy a leendő Tisza-kormány, amikor megkapja a magyar emberektől a felhatalmazást, a leendő TISZA-külügyminiszter haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a szlovák kormánnyal, és - megadva a tiszteletet Szlovákiának mint szuverén országnak - magyarázatot fogunk követelni erre a jogszabályra, illetőleg azt, hogy vonják ezt vissza. Tárgyalást kezdeményezünk a Beneš-dekrétumok kapcsán is" - mondta el az Euronews-nak a tüntetés végén Magyar Péter. A magyar kormány hallgatását az ügyben "sokatmondónak és nem meglepőnek" nevezte.
A szombat kora esti megmozduláson a TISZA több politikusa is jelen volt, de az egykori LMP-s Schiffer Andrást is látni lehetett a Stefánia úton összegyűlt tömegben.
Pozsonyban december közepén együtt tüntetett a szlovákiai magyarok pártja a helyi ellenzékkel a Beneš-dekrétumok ügye miatt. Az ottani szónokok közül többen felszólították a szlovák államfőt, hogy vétózza meg a btk-módosítást. Peter Pellegrini azonban december 23-án módosítás nélkül aláírta azt. A felmérésekben erősen vezető ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) erre az esetre azt helyezte kilátásba, hogy az alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
"Ez nyilvánvalóan ellentétes a szólásszabadsággal, és szerintem alkotmányellenes. Nincs értelme ilyen dolgokat bűncselekménynek minősíteni. Őszintén szólva nem tudom, mi ütött a kormányzó többségbe. Szerintem ezt a Progresszív Szlovákia elleni támadásnak szánták, de közben a magyar kisebbség elleni támadás is" - nyilatkozta a párt elnöke, Michal Šimečka az Euronewsnak a decemberi pozsonyi tüntetésen.
A második világháború után a Beneš-dekrétumok értelmében számos magyar és német embert telepítettek ki Csehszlovákiából. Szlovákia és Csehország EU-csatlakozása előtt egy bizottság arra jutott, hogy a máig érvényben lévő törvények nem ellentétesek az uniós kisebbségi jogokkal, mert gyakorlati jelentőségük már nincs.
2019-ben Szlovákiában ismét elkezdtek földeket elkobozni a Beneš-dekrétumok értelmében, olyan emberektől, akiknek valamelyik felmenőjük magyar vagy német volt. Az eljárás visszásságaira a Progresszív Szlovákia hívta fel a figyelmet. A kormánypártok ezért azzal vádolják őket, hogy a szlovák érdekek ellen dolgoznak.
A PS-t vezető Šimečka szerint a mostani törvénymódosításnak az is célja is volt, hogy egy másik paragrafus átírásával megkönnyítsék a korrupciós ügyekben szereplő kormánypárti politikusok helyzetét.