Az Euronews a térség szakértőjével, Thierry Vircoulonnal beszélgetett arról, milyen lehetséges forgatókönyvek mentén alakulhat a helyzet Maliban, ahol a lázadók közel vannak a győzelemhez. Kérdés, hogy mi lesz az orosz zsoldosokkal, akik a kormányerők oldalán harcolnak.
A mali hadsereg és az orosz védelmi minisztérium Afrikai Hadtestének orosz zsoldosai pénteken újabb stratégiai erődítményt adtak át az ország északi részén a fegyveres lázadóknak - közölte az AFP-vel az Azawad Felszabadítási Front szóvivője. A kormányerők harc nélkül vonultak vissza az algériai határ közelében lévő Tesalit katonai támaszpontról hátra hagyva egy helikopterek és nagy katonai repülőgépek fogadására alkalmas leszállópályát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Assimi Goita vezette junta állásai ellen egy héten át tartó masszív offenzíva során az Azawad Felszabadítási Front tuaregjei és az al-Kaidának hűséget esküdött Száhel-menti Iszlám és Muszlimok Támogatási Csoport dzsihadistái elfoglalták a stratégiai fontosságú Kidal városát, és megölték az orosz kapcsolat kulcsának számító védelmi minisztert, Sadio Camarát.
Arról, hogy a közelmúltbeli események tekinthetők-e úgy, hogy elkezdődött az orosz haderő ottani végjátéka, Thierry Vercoulon - a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa, a szubszaharai Afrika szakértője beszélt az Euronewsnak.
Harc nélkül megadták magukat
Euronews: Múlt szombaton derült ki, hogy az Afrikai Hadtestet öt mali településen is megtámadták, és hogy az orosz zsoldosok visszavonultak Kidalból, az ország északkeleti részén lévő, általuk ellenőrzött stratégiai fontosságú városból. Mi történt pontosan, és miért most?
Thierry Vercoulon: A lázadók a múlt hétvégén támadásokat indítottak Mali nagyvárosai ellen, köztük a főváros, Bamako ellen is. Az egyetlen város, amelyet elfoglaltak, az Kidal. Ez azért fontos, mert ez volt a mali hadsereg egyetlen nagyobb győzelme, miután az Afrikai Hadtest néhány évvel ezelőtt visszaszerezte a város ellenőrzését. Most pedig elvesztették. Úgy tűnik, harc nélkül vesztették el. Elhagyták a várost, miután alkut kötöttek a lázadókkal. Az erőviszonyok egyértelműen a lázadók javára álltak, így mind a mali hadsereg, amelyet Elhadi Ag Gamo tábornok vezet, mind az Afrikai Hadtest beleegyezett a visszavonulásba a harc helyett.
Euronews: Miért harcoltak együtt a tuareg szeparatisták és az Al-Kaidára felesküdött dzsihadisták? Ez valami újdonság?
Thierry Vercoulon: Úgy is fogalmazhatnánk. "A "Front Azawad Felszabadításáért" (FLA), amely a tuareg függetlenségi harcosok szervezete, és a "Csoport az Iszlám és a Muszlimok Támogatásáért" (JNIM) együtt szervezték ezt a támadást. És ezért lehetett nagy sikerük: nemcsak Kidalt foglalták el, hanem megölték a védelmi minisztert, Sadio Camarát is. És ez a koordináció azt mutatja, hogy egy nagyon fontos frontot képviselnek, amely egyébként most Bamako külvárosában van.
Bamako bevételének stratégiája
Euronews: Ez azt jelenti, hogy a mali hatóságok végleg elvesztették az ország északkeleti része feletti ellenőrzést?
Thierry Vercoulon: A mali központi hatalom sokkal többet veszített, mint az ország északkeleti része feletti ellenőrzést, mivel ezek a csoportok valójában már tavaly óta Bamako külvárosában vannak. A stratégiájuk lényege, hogy úgymond fojtogatják a fővárost, vagyis a bevezető utakat szállták meg, tartják ellenőrzésük alatt. Becslések szerint jelenleg az ország mintegy 70 százalékát ellenőrzik, a mali junta pedig csak egy kis részét.
Euronews: És mit mond ez a tuaregek és dzsihadisták szövetsége a mali politikai helyzetről?
Thierry Vercoulon: Ez a két erő közelebb került egymáshoz, mert közös ellenségük van, a mali junta. Az elmúlt héten számos olyan nyilatkozatot tettek, amelyben világossá tették, hogy meg akarják dönteni a katonai junta rendszerét Maliban. Azt is mondták, hogy Oroszország nem az ellenségük, ezért azt javasolták, hogy az orosz csapatok hagyják el az országot - nem csak Mali északi részét. Bizonyos értelemben meghagyták az orosz hadseregnek a visszavonulás lehetőségét.
Az orosz propaganda a vereséget győzelemmé változtatja
Euronews: Több orosz forrás is arról számol be, hogy az Afrikai Hadtest még mindig ellenőrzi Kidalt. Hogyan alakult a helyzet az elmúlt héten?
Thierry Vercoulon: Igen, ha hihetünk az orosz médiának, azt állítják, hogy visszaverték a dzsihadisták és a tuaregek támadását, és hogy még mindig ők tartják ellenőrzésük alatt a lakossági központokat, miután visszaszorították őket a sivatagba, ami teljesen valótlan. Az orosz propaganda ezt a vereséget győzelemmé változtatja, és nyilvánvalóan számos országot vádol a lázadók támogatásával, köztük Ukrajnát is.
Euronews: Vannak más tényezők is, amelyek magyarázzák a kormányerők és az orosz zsoldosok vereségét Kidalban?
Thierry Vercoulon : Moszkva fő problémája, hogy nem tudja, még mindig képes-e fegyveres erőket és tűzerőt mozgatni a mali hadsereg támogatására. Assimi Goita, a mali junta vezetője valószínűleg további katonai segítséget kért Oroszországtól. Az elkövetkező napokban kiderül, hogy az Orosz Föderáció képes lesz-e megadni ezt a katonai segítséget a mali juntának.
Nehéz több fronton háborúban állni
Euronews: Mert minden erőforrást Ukrajnára koncentrálnak?
Thierry Vercoulon: Azt hiszem, igen. Moszkva fő problémája az, hogy még nem világos, képes-e felszabadítani forrásokat a mali küldetésre. Azt látjuk, hogy mióta romlik a katonai helyzet Maliban – és ez már körülbelül két éve tart –, az orosz vezetés nem növelte ottani paramilitáris jelenlétét. Egyértelműnek tűnik, hogy elérték teherbírásuk határát. Nehéz dolog több fronton háborút vívni.
Euronews: Az elnöki szóvivő csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország "folytatja a harcot a szélsőségesség, a terrorizmus és más destruktív jelenség ellen a többi között Maliban is. Továbbra is segíti az ottani kormányt".
Thierry Vercoulon: Ezek csak nyilatkozatok. Azt mondja, hogy Moszkva továbbra is támogatni fogja a rezsimet. A kérdés az, hogy ezeket a szavakat kísérik-e majd tettek, vagyis újabb fegyverszállítások és mindenekelőtt az orosz félkatonai erők újabb bevetése. Ez az, ami az elkövetkező napokban számít majd. Egyébként a szóvivők nyilatkozatai keveset jelentenek.
Kontrollálhatatlan háború
Euronews: Hány zsoldossal van jelen Maliban az Afrikai Hadtest?
Thierry Vercoulon: A becslések szerint 2000 és 2500 között.
Euronews: És hány fegyverest küldhet még oda Oroszország?
Thierry Vercoulon: Fogalmam sincs. Ez egy nagyon összetett helyzet: ez valójában egy olyan háború, amelyet alapvetően nem tudnak megnyerni. Talán bevetik a légierőt, bombázni fogják a lázadó területeket, ahogy már korábban megtették. Ez lényegében egy irányíthatatlan háború. Egy gerillaháború egy olyan országban, ahol az oroszok nem ismerik túl jól a terepet, és nincs számottevő hírszerzési kapacitásuk sem. Láttuk ezt Afganisztánban, láttuk máshol is. Kizárólag katonai erővel Maliban is képtelenség megnyerni a háborút.
Euronews: Milyen kilátásai vannak az orosz jelenlétnek Maliban a közelmúltbeli fejlemények fényében?
Thierry Vercoulon: Nyilvánvalóan több forgatókönyv is létezik. Az egyik szerint a junta végül összeomlik. És nyilván sokan gondolnak a "szíriai forgatókönyvre": amikor a helyzet napok alatt az Aszad-diktatúra ellen fordult, és Oroszországnak a lehető legrövidebb időn belül kellett tárgyalnia csapatai kivonásáról. Tehát feltételezhetjük, hogy ha a helyzet megismétlődik, Oroszországnak nagyon gyorsan meg kell állapodnia csapatai kivonásáról Maliból, még mielőtt a lázadók átveszik a hatalmat Bamakóban.
Nem kizárt, hogy a junta még idén megbukik
Euronews: És mekkora a valószínűsége annak, hogy a lázadók átveszik a hatalmat Bamakóban?
Thierry Vercoulon: Jelenleg elég nagy, mert a dzsihadista csoportok tavaly óta kettős nyomást gyakorolnak: katonai és gazdasági nyomást is. A gazdasági nyomás Bamako ellátási útvonalainak ellenőrzése. Szorosabbra fűzik a főváros körüli gyűrűt. Nem tartom kizártnak, hogy a junta még ebben az évben megbukik.
Euronews : Amióta orosz zsoldosok telepedtek be Maliba és a szomszédos országokba, az emberi jogi aktivisták szerint a biztonsági helyzet nem javult, sőt sok támadás éri a civileket.
Thierry Vercoulon : A civilek körében elkövetett mészárlásokat számos emberi jogi szervezet dokumentálta, az Amnesty International és a Human Rights Watch is. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a dzsihadistákhoz köthető közösségeket, például a fulánikat és a tuaregeket vették célba.
Euronews: Számíthatunk-e ugyanerre azokban az országokban, ahol orosz katonai jelenlét van: Burkina Fasóban vagy Nigerben?
Thierry Vercoulon : Ebben a pillanatban nem tudunk biztosat mondani erről. Ez attól függ, hogyan alakul a háború. De az világos, hogy Burkina Faso is nagyon veszélyes helyzetbe került, és ha a dzsihadista lázadók elfoglalják Bamakót, a következő a listán Ouagadougou lesz.