A volt finn miniszterelnök, Sanna Marin az Euronewsnak nyilatkozva nem zárta ki a feltételezést, miszerint Oroszország háborúra készül Európával, és leszögezte, hogy az EU ugyanúgy függ az ukrán segítségtől, mint Ukrajna az unió támogatásától.
Sanna Marin volt finn miniszterelnök az Euronewsnak azt mondta, hogy az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy saját védelme érdekében szüksége van Ukrajnára és azokra a tanulságokra, amelyeket az Oroszországgal vívott háborúból képes levonni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Marin úgy vélekedett, hogy ha az EU nem veszi figyelembe Ukrajna szakértelmét, akkor a megnövekedett védelmi kiadások csak kidobott pénzek lesznek.
"Amikor a saját védelmi képességeinket építjük, és remélhetőleg elérjük azt az 5%-os célt, amelyet közösen kitűztünk a NATO-ban, akkor valójában még inkább attól függ, hogy hol használjuk fel ezt a pénzt, nemcsak attól, hogy mennyi [pénzt fektetünk be] - mondta a 12 Minutes With című interjúműsorunkban.
"Ha rosszul használjuk fel, régimódi, hagyományos modellekkel, amelyek rengeteg pénzbe kerülnek, és nem azokkal, amelyeket valóban használnak a harctereken, akkor minden egyes eurót, amit elköltünk, csak elpazarolunk" - fejtette ki álláspontját.
Tavaly nyáron a NATO-tagok megerősítették elkötelezettségüket, hogy 2035-ig a GDP 5%-át, azaz a jelenlegi 2%-os cél több mint kétszeresét fogják védelmi kiadásokra fordítani. Az EU egyebek közt a SAFE (Security Action for Europe) programon keresztül növeli a kiadásait. A SAFE egy 150 milliárd eurós hiteleszköz, amelynek célja a védelmi termelés és az ipari kapacitás fellendítése.
Marin üdvözölte ezeket a lépéseket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megnövekedett kiadásokhoz terepen szerzett szakértelemre lesz szükség, amit szerinte csak Ukrajna tud jelenleg biztosítani. "Ukrajna rendelkezik a legnagyobb, legműködőbb és legmodernebb hadsereggel, amely hadviselési tapasztalattal rendelkezik. Ukrajna nélkül sebezhetőek vagyunk" - mondta az Euronewsnak.
Orosz fenyegetések és változó hadviselés
Marin szerint azért van szükség ilyen típusú fokozott készültségre, mert "nem zárhatja ki", hogy az általa "ellenségnek" nevezett Oroszország "háborúra készül Európa ellen".
"Mi, mint Európa, veszélyben vagyunk, mert Oroszország, jelenleg is készülődik. Modernizálja hadseregét, és sokkal szélesebb körű harcokra készül".
Tavaly Carsten Breuer német tábornok azt prognosztizálta, hogy Oroszország a következő négy évben megtámadhatja a NATO-t. Michael Claesson svéd védelmi főnök tavaly év végén azt latolgatta, hogy Oroszország valószínűleg nagyon hamar tesztelni fogja a NATO kollektív védelmi intézkedéseit.
Marin azt is megjegyezte, hogy a változó hadviselés - a többi között a drónok, a kiberfenyegetések és a kritikus infrastruktúrákat feltérképező mesterséges intelligencia révén - rávilágított arra, hogy sürgősen technikai támogatást kell kapnia Ukrajnának.
Az új technológiák alkalmazása megerősíti azt a korábbi tapasztalatot, miszerint az orosz támadások már nem korlátozódnak a földrajzi korlátokra, tehát kizárólag a NATO keleti szárnyára.
A Nemzetközi Terrorizmusellenes Központ (ICCT) által az év elején közzétett jelentés szerint Oroszország legalább 151 ellenséges műveletet tervezett vagy hajtott végre Európában - a többi között Belgiumban, Hollandiában és Dániában - Ukrajna 2022-es megszállása óta.
"Mi ismerjük a nyomást, mert közel vagyunk Oroszországhoz. Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban is meg kell érteniük a döntéshozóknak, hogy az új fenyegetések és az új technológiák miatt akkor sem vagyunk biztonságban, ha távolabb vagyunk az orosz határtól" - mondta Marin.
Úgy vélte, hogy Európának több és nyíltabb tárgyalásokra van szüksége saját nukleáris elrettentő erejéről. Franciaország az Európai Unió egyetlen nukleáris hatalma, Európa mégis általában az amerikai nukleáris ernyőre támaszkodik, mint végső biztonsági garanciára. Franciaország többször felvetette, hogy más európai országoknak is nagyobb szerepet kellene vállalniuk a nukleáris elrettentés terén.
Marin hangsúlyozta, hogy azt szeretné, ha az USA kulcsszereplő maradna a NATO-ban. "Azt akarjuk, hogy az USA jelen legyen Európában, azt akarjuk, hogy az USA nukleáris elrettentő ereje a jövőben is velünk maradjon. Nem úgy látom, hogy ezek kizárják egymást, de minden forgatókönyvre fel kell készülnünk" - mondta.