Egyre több EU-s tagállam készül betiltani a közösségi platformok használatát a 15 évesnél fiatalabb korosztálynak.
Franciaország már elfogadta a tiltást, Dániában politikai megállapodás született, Spanyolország egy szigorúbb, 16 év alattiakat érintő korhatár bevezetését fontolgatja. Görögországban 2027-től lép életbe a tiltás, Athén pedig igyekszik Brüsszelt igyekszik rávenni egy összehangolt, uniós megoldásra.
Úgy tűnik, a nyomás működik. Április 15-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte a közösségi platformokkal, hogy többé „nincs kifogás” a gyerekek online védelmének elmulasztására, és bejelentette, hogy az EU saját korhatár-ellenőrző alkalmazása műszakilag készen áll a bevezetésre. Az alkalmazás megköveteli a felhasználóktól, hogy hivatalos okmányokkal vagy digitális azonosítóval igazolják életkorukat. Ezt követően úgynevezett zéró tudású bizonyításokat használva állít ki igazolást, így a platformok életkor-igazolást kapnak anélkül, hogy személyes adatokhoz jutnának. A kód nyílt forráskódú, a nemzeti digitális pénztárcákhoz illeszkedik, és alkalmas arra, hogy a TikTok, az Instagram, a Facebook és a Snapchat is használja.
Mind a négy platform ellen uniós vizsgálat folyik amiatt, hogy nem védik kellőképpen a kiskorúakat. A Bizottság gyermekvédelmi testülete nyáron hozza meg a döntését. A technológia készen áll, a politikai lendület megvan. Ami Európából hiányzik, az az összehangolás, mielőtt kialakulna az egymásnak gyakran ellentmondó nemzeti szabályok mozaikja.