Az EU tisztségviselői szerdán Brüsszelben, az EU külügyi találkozóján megpróbálják megszerezni a hitel folyósításának jóváhagyását.
Az Európai Unió reméli és egyre valószínűbbnek tartja Magyarország vétójának közelgő feloldását az Ukrajnának már megszavazott 90 milliárd eurós hitel folyósításával kapcsolatban, ezzel véget vetve annak a politikai vitának, amely súlyosan aláásta az EU kollektív döntéshozatalát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a választásokon elszenvedett súlyos vereséget követően jelezte, hogy feloldja vétóját, amint az orosz olaj újra áramlik a vita középpontjában álló Drusba kőolajvezetéken keresztül.
Orbán Viktor Brüsszelből származó "jelzésekre" hivatkozott, amelyek szerint az áramlás hamarosan visszatér.
Az uniós nagykövetek már szerdán megoldhatják az ügyet , ha Orbán enged. Csak egy rendelet vár jóváhagyásra, amely egyhangúságon múlik.
"Holnapra pozitív döntéseket várunk a 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban" - mondta Kaja Kallas főképviselő kedd reggel.
"Ukrajnának valóban szüksége van erre a hitelre, és ez is annak a jele, hogy Oroszország nem tud túlélni Ukrajnán. Ez rendkívül fontos ebben a pillanatban" - tette hozzá.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa azt mondta, nem tudja kizárni, hogy a vétót "ezen a héten" feloldják, de hangsúlyozta, hogy ha az ideiglenesen érvényben is marad, Kijevnek május végéig vagy június elejéig fenntartható finanszírozása lesz, köszönhetően más szövetségesek hozzájárulásának, amelyek a hitelnyújtás elhalasztását pótolják.
A budapesti hatalomváltás május elején várható.
"Még lehet némi mozgás, amíg Orbán Viktor hivatalban van. Bizonyos értelemben nem akarom túlságosan hangsúlyosan állítani, mielőtt látom, hogy megtörténik, mert sok késedelmet és sok ide-oda járkálást láttunk már. Ha megtörténik, nagyszerű" - mondta Dombrovskis kedden egy újságírókkal tartott tájékoztatón, amelyen az Euronews is részt vett.
"Ha nem, akkor meg kell várnunk az új miniszterelnököt. De mindent egybevetve, azt hiszem, egyértelmű, hogy képesek leszünk feloldani ezt a helyzetet. Ha ez még ezen a héten megtörténik, annál jobb".
Brüsszel 2026-ra 45 milliárd eurót kíván fokozatosan folyósítani, ebből 16,7 milliárd eurót pénzügyi támogatásra, 28,3 milliárd eurót pedig katonai támogatásra szán. A kifizetések feltétele, hogy az ukrán kormány jóváhagyja a reformokat és a feltételeket.
Ha Kijev gyengíti a korrupció elleni küzdelmet, a kifizetések felfüggesztését kockáztatja.
A fennmaradó 45 milliárd eurót 2027-ig folyósítják, és Ukrajna finanszírozási igényeinek kétharmadát fedezi. A nyugati szövetségesek várhatóan fedezik a fennmaradó egyharmadot.
"Nehéz megérteni
A Budapest és Kijev közötti, a Druszba-vezeték körüli vita miatt megakadt a Moszkva elleni újabb uniós szankciócsomag jóváhagyása is, amely többek között az orosz olajszállító tartályhajók tengeri szolgáltatásainak teljes tilalmát is magában foglalná.
A tilalom célja az anyagi költségek növelése és a Kreml bevételeinek csorbítása, amelyek kulcsfontosságúak az ukrajnai invázió finanszírozásához.
Málta és Görögország azonban attól tart, hogy a tilalom ártani fog a zászlós és a hajózási ágazatuknak, és azt szeretnék, ha a messzemenő intézkedést csak akkor vezetnék be, ha a G7-ek szintjén megállapodás születik.
"Minél szélesebb körű megállapodásra jutunk a szankciókról, annál hatékonyabbak. Tehát ebből a szempontból a G7-szintű fellépés hatékonyabb, mint a csak uniós szintű fellépés" - mondta Dombrovskis az Euronews kérdésére válaszolva.
"De nem szabadna ettől függővé tennünk magunkat. Nem szabad olyan helyzetbe hoznunk magunkat, hogy ha nincs G7-megállapodás, akkor mi magunk nem tudunk cselekedni" - tette hozzá. "Ebben az esetben EU-ként kell fellépnünk, és fenn kell tartanunk és fokoznunk kell ezt az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomást".
A G7-ek megállapodása korántsem garantált, miután a Fehér Ház meghosszabbította az orosz olajra vonatkozó szankciókönnyítést, amelyet a Hormuzi-szoros lezárása miatt bekövetkezett árrobbanás kezelésére vezettek be.
Miután a hónap elején lejárt az első mentesség, Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy nem tudja azt tovább meghosszabbítani, ami reményt keltett az európaiak körében. Két nappal később azonban irányt váltott, és május 16-ig újabb mentességet adott ki.
Dombrovskis, aki a múlt héten, az új mentesség bevezetése előtt találkozott Bessenttel, azt mondta, hogy a politikai fordulat "nehezen érthető".
"Most nincs itt az ideje, hogy engedjünk az Oroszországra nehezedő nyomásból. Folytatnunk kell a szankciókat, folytatnunk kell a G7-ek árplafonját, mert pontosan ez az, amiből Oroszország profitál: a magasabb olajárak" - mondta a biztos.
"Semmi jelét nem láttam annak, hogy az új mentesség előkészítése folyamatban lenne. De néhány nappal később valóban volt egy új mentesség" - folytatta. "Ebből a szempontból nehéz megérteni, hogy milyen logikával jönnek (elő) ezekkel a mentességekkel".
Az amerikai-iráni háború következtében Oroszország nyersolajból és finomított termékekből származó bevétele a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint márciusban meredeken, 19 milliárd dollárra (16 milliárd euró) emelkedett a februári 9,7 milliárd dollárral (8,2 milliárd euró) szemben.
Az injekció segített a Kremlnek tompítani a gazdasági stagnálás tendenciáját, amely 2026 első negyedévében 60 milliárd dolláros (50,9 milliárd eurós) hiányt hagyott maga után az előrejelzéseken felül.