Hatnapos útról van szó, melynek célja a párbeszéd előmozdítása. Donald Trump amerikai, és Hszi Csin-ping kínai elnök májusban találkoznak, a tárgyaláson feltehetőleg Tajvan helyzete is szóba kerül.
Hszi Csin-ping kínai elnök meghívására kedden Kínába érkezett Cseng Li-vun tajvani ellenzéki vezető, ezzel tíz év után ő az első tajvani ellenzéki politikus, aki Pekingbe látogat. Történt mindez akkor, amikor a tajavni ellenzék megakasztotta a kormány próbálkozásait egy 40 milliárd dolláros védelmi költségvetés elfogadására, melyből Tajvan fegyvereket vásárolt volna az Egyesült Államoktól, és fejlesztették volna a védelmi iparukat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Peking évek óta gyakorol katonai nyomást Tajvanra, rendszeresen vezényel hadgyakorlatokat a Kína és a sziget közti Tajvani-szorosban, a hadgyakorlatokon a repülőgépek és a hadihajók mellett jelentős személyi állományt is felvonultat, sőt: a kínai hadsereg időnként éleslövészeti gyakorlatokat tart a sziget körül, legutóbb 2025 decemberében volt ilyen.
Az amerikai külügyminisztérium szerint ezek az incidensek "szükségtelenül növelik a feszültséget", ezért többször is felszólították Pekinget, hogy hagyjanak fel a Tajvan elleni katonai nyomásgyakorlással.
A tajvani Kuomintang párt (KMT) elnöke Tajpejből való távozása előtt újságíróknak azt mondta, hogy Tajvannak minden erőfeszítést meg kell tennie a háború megelőzése érdekében, és minden lehetőséget meg kell ragadnia a béke előmozdítására. "A szárazföldi Kínába (így, vagy kontinentális Kínának szokás hívni Tajvanban a Kínai Népköztársaságot – a szerk.) tett látogatás célja éppen az, hogy megmutassuk a világnak, hogy nem csak Tajvan reméli a békét" - mondta Cseng Li-vun, hozzátéve, hogy hiszi, hogy utazása során a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának részéről is őszinteségét és eltökéltségét fog tapasztalni, hogy a békés párbeszéd révén megoldják a két fél közötti nézeteltéréseket.
A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy a Tajvannal való kapcsolatok Kína belügyei közé tartoznak. "Kína következetesen és egyértelműen ellenzi az Egyesült Államok és Tajvan katonai kapcsolatait" - mondta Mao Ning szóvivő.
Peking többször bírálta, hogy Washington fegyvereket ad el Tajvannak, különösen a Trump-kormányzat által decemberben bejelentett, több mint 11 milliárd dollár értékű üzletet, melynek részeként Tajvan közepes hatótávolságú rakétákat és drónokat is vásárolt.
Kína minden diplomáciai partnerének, köztük az Egyesült Államoknak is megtiltja, hogy hivatalos kapcsolatokat tartson fenn Tajpejjel, Washington viszont a szigetország legerősebb informális támogatója és fegyverszállítója. Hszi és Trump februári telefonbeszélgetése során a kínai vezető azt mondta, hogy "soha nem engedik meg Tajvannak, hogy elszakadjon Kínától."
Az egyelőre nem világos, hogy Cseng Li-vun találkozik-e Hszivel hatnapos kínai útja során, mely Sanghajban kezdődött, és Pekingben ér véget, de Csengnek több esélye lehet, mint Lai Csing-te tajvani elnöknek, akit a kínai vezetés eleve "szeparatistának" titulál. Lai pártja Tajvant szuverén országnak tekinti, nem pedig Kína alárendeltjének.