A Hormuzi-szoros lezárása felnyomta az energiaárakat.
Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai okán lezárt Hormuzi-szoros felhajtotta az olaj- és gázárakat, és újraindította egy vitát, melyet Brüsszel már lezártnak hitt. Az újabb válság ismét ráirányítja a figyelmet Európa energiaellátási sebezhetőségére. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte a blokk függőségét, és figyelmeztetett: Európa még mindig túlságosan rá van utalva a fosszilis energiahordozókra. Az unió egészében az energiaügyi miniszterek most válaszokat követelnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Európa már szembesült hasonló energiabizonytalansággal. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója egyik napról a másikra elvágta a vezetékes gázszállításokat, amelyekre a kontinens évtizedek óta támaszkodott, a krízis pedig gyors irányváltásra kényszerítette Brüsszelt, és ahhoz vezetett, hogy Európa LNG-importjának 60 százaléka immár az Egyesült Államokból érkezik.
E kihívások kezelésére Brüsszel strukturális megoldással állt elő. 2025 decemberében elfogadta az EU elfogadott egy, Európa energiainfrastruktúráját átalakítani hivatott tervet. A csomag 2040-ig 1,2 billió eurót irányoz elő hálózatfejlesztésre, több mint 500 gigawatt új megújuló kapacitást céloz, és nyolc, határokon átnyúló, úgynevezett Energy Highway (energiasztráda) létrehozását tervezi, amelyek a Baltikumot kötik össze az Ibériai-félszigettel.
A stratégia egyszerű: a hazai áramtermelés növelése csökkenti a kiszolgáltatottságot az olyan sebezhető útvonalakon érkező importtal szemben, mint a Hormuzi-szoros. A Bizottság azt szeretné, ha a kulcsfontosságú projektek 2030 előtt üzembe állnának, ami jól tükrözi a jelenlegi biztonsági környezet sürgető voltát.