Európa évente több ezermilliárd eurót költ kártyás fizetésekre, mégis alig akad köztük, amely európai rendszeren futna. Az EU most ezen változtatna – de sikerülhet?
Az európai kártyás vagy online vásárlások többsége a Visa vagy a Mastercard rendszerén fut át, azaz két amerikai vállalaton, melyek a globális fizetési piac vezető cégei. Az uniós vezetők ezt ma már olyan kockázatnak tekintik, amelyet Európa nem hagyhat figyelmen kívül, épp ezért lépnének is.
A Wero egy digitális pénztárca, melyet európai bankok és fizetési szolgáltatók hoztak létre, hogy kiváltsák a kártyahálózatok használatát. Azonnali banki átutalásokat alkalmaz, amelyek kikapcsolják a közvetítőket, csökkentik a díjakat, és Európán belül tartják az adatokat. A Werónak már most több tízmillió felhasználója van Németországban, Franciaországban és Belgiumban, és gyorsan terjeszkedik. A törekvést két fő ok hajtja: az ellenőrzés és a költségek. Az Európai Központi Bank figyelmeztet, hogy a külföldi fizetési rendszerektől való függés egyrészt politikai nyomás alá helyezheti a kontinenst, másrészt hirtelen fennakadások lehetnek. Miután Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, a Visa és a Mastercard villámgyorsan levágta az országot a globális fizetési rendszerről.
Christine Lagarde, az EKB elnöke világossá tette, hogy Európában a digitális fizetések túlnyomó többsége ma már amerikai vagy kínai rendszereken fut. Szerinte ez gyengeség, amellyel Európának foglalkoznia kell.
A költségek önmagukban is problémát jelentenek. A kereskedők arról számolnak be, hogy a kártyahálózati díjak az utóbbi években meredeken emelkedtek. A közvetlen banki fizetések fokozhatnák a versenyt, és segíthetnének abban, hogy a vállalkozások és a fogyasztók egyaránt spóroljanak. Az uniós vezetők szerint azonban ennél jóval többről van szó, mint egy digitális tárcáról. A fizetés az ő értelmezésükben infrastruktúra, az infrastruktúra pedig hatalom.