Kristen Michal az Euronews Europe Today című műsorában azt mondta, Putyin nem engedheti meg magának az ukrajnai háború befejezését, és sürgette az Európai Uniót, hogy szabadítsa fel az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós segélyt, másrészt fektessen többet a védelembe.
Kristen Michal észt miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem engedheti meg magának, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak. Közölte, hogy azt nem állítja, hogy megérti Putyint, de úgy véli, hogy a diktatúra logikája magyarázza Moszkva agresszióját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Putyinnak jelenleg több embere van fegyverben, mint a háború kezdetén – mondta Michal, feltéve a kérdést, hogy – ha Ukrajnában abbahagyná az öldöklést, mit csinálna velük? Oroszországban dicsőítik a hősöket. Ha ezzel felhagy, elbukik."
Michal figyelmeztetett, hogy egy szilárd biztonsági garanciák nélküli, elhamarkodott béke nemcsak Oroszországban, hanem Európában is instabilitást okozhat.
A héten Magyarország megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatást, de Michal bízik benne, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke megtalálja a módját a segély felszabadításának. "Különböző tervek vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan juttassák el a pénzt Kijevnek" - mondta az észt kormányfő, de a tervekről semmilyen konkrétumot nem árult el.
Michal kitért Orbán Viktor miniszterelnök Oroszországgal kapcsolatos álláspontjára, hogy szerinte ez továbbra sem világos a többi uniós tagállam vezetője számára.
"Senki sem érti azt az álláspontot, hogy egy orosz diktátortól kellene kérni Európa biztonságát" – mondta Michal, és felvetette, hogy a kontinens biztonságával olyan, nem EU-s országokkal is érdemes együttműködni, mint Norvégia, az Egyesült Királyság, Kanada és Izland.
A feszült transzatlanti kapcsolatora utalva Michal azt mondta, hogy támogatja Donald Trump amerikai elnök felvetését, hogy Európa vállaljon nagyobb felelősséget a saját védelméért.
"Európának többet kellene befektetnie a biztonságba - mondta Michal, hozzátéve, hogy – az üzenetet megértjük."
Észtország idén a GDP-je 5,4 százalékát költi védelemre, ami az egyik legmagasabb szint a NATO-ban. "Ez nem könnyű – summázta Michal, megjegyezve, hogy cserébe tudja, hogy az unokái békében fognak élni, – mert a szomszédunk tudja, hogy mi komolyan vesszük magunkat." Hozzátette, hogy ha a kontinens betartja a védelmi kötelezettségvállalásokat, akkor öt, hét, tíz év múlva jobb helyzetben lesz.
Az észt miniszterelnök határozottan elutasította, hogy Európa "hanyatlik", és hangsúlyozta, hogy a kontinens a kihívások ellenére továbbra is a "világ egyik legszabadabb »nemzete«".