Németország bővíti IRIS-T rendszerét. Az új SLM/X változat Európa légvédelmi önállósulását teheti lehetővé.
Az Európai Unió függetlenségre törekszik több tekintetben: az energetikában, az ellátási láncok diverzifikálásában és a védelem terén is. Az amerikai Patriot-rendszer alternatívájaként európai függetlenséget remélnek a német IRIS-T légvédelmi rendszer fejlesztésétől.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Enforce Tac, Németország biztonsági és védelmi szakvásárán a Diehl Defence bemutatta az IRIS-T légvédelmi rendszer közepes és nagy hatótávolságú változataihoz való közös rakétaindítót.
A német védelmi cég ezzel két, korábban különálló légvédelmi rendszert egyesít: Az IRIS-T SLM a közepes hatótávolságra és az IRIS-T SLX a nagyobb hatótávolságra. Az új hordozórakéta mindkét rakétaváltozatot képes kilőni - akár vegyesen is.
Az IRIS-T SLM rendszer egy mobil parancsnoki központból, egy radarból és több, elfogórakétákkal felszerelt indítójárműből áll. A radar akár 250 kilométeres távolságban is képes célpontokat észlelni, beleértve a drónokat, repülőgépeket és cirkálórakétákat.
A rakéták akár 40 kilométeres távolságban és 20 kilométeres magasságban is képesek támadni a célpontokat, amint arról több szakmabeli médium is beszámolt. Az IRIS-T SLX változatának elfogási hatótávolsága akár 80 kilométer is lehet.
Ez egyelőre egy kiegészítő védelmi réteg az IRIS-T SLM és a Patriot rendszer között, nem helyettesíti azt. A Patriot rendszerrel ellentétben a rendszert még mindig aligha ballisztikus rakétavédelemre tervezték. Az IRIS-T rendszer azonban már használható drónok, repülőgépek és cirkálórakéták ellen.
Mi a különleges az amerikai Patriot rendszerben?
A Patriot légvédelmi rendszert az USA a hidegháború idején fejlesztette ki, hogy megvédje a katonai bázisokat és városokat a légitámadásoktól. A gyártás 1976-ban kezdődött, a rendszer 1984 óta van használatban, és ma már az egyik legfontosabb légvédelmi rendszernek számít Nyugaton.
A rendszer magja egy nagy teljesítményű radar, amely több mint 150 kilométeres távolságban képes célpontokat észlelni, és egyszerre több fenyegetést is képes követni. Egy Patriot-üteg radarból, tűzvezető központból, indítórakétákból, antennákból és energiaellátásból áll, és néhány óra alatt telepíthető.
Az eredetileg repülőgépek elleni védelemre kifejlesztett Patriotot később többször modernizálták. A PAC változatokkal (Patriot with Advanced Capability, Patriot Advanced Capability) a rendszer már ballisztikus rakéták ellen is képes harcolni. A legmodernebb változat, a PAC-3 MSE közvetlen találattal ("hit-to-kill") semmisíti meg a célpontokat, és lényegesen nagyobb hatótávolságot és pontosságot ér el.
Technikailag nagyon összetett és drága a rendszer: egyetlen üteg több mint egymilliárd dollárba, egy modern elfogórakéta körülbelül ötmillió dollárba kerül. Az orosz ballisztikus rakétákat azonban a PAC-3 MSE irányított rakétákkal le lehet lőni. Ehhez képest az IRIS-T rendszer korlátozott magassági hatótávolsága miatt csak korlátozott mértékben alkalmas ballisztikus rakétaelhárításra.
Nagy kereslet
Az Ukrajna elleni orosz háború megmutatta, hogy a modern rakétákat gyakran csak az amerikai Patriot rendszerrel lehet elfogni. Ezért több ilyen típusú rendszerre van szükség az átfogó védelem biztosításához, különösen a nagyvárosok esetében.
A jelentések szerint Ukrajna hét Patriot-rendszerrel rendelkezik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezért többször kérte Kijev nyugati szövetségeseitől, hogy nyújtsanak több támogatást a légvédelem terén. Az USA és az európai államok is csak korlátozott készletekkel rendelkeznek, miközben az ukrajnai háború miatt erősen nő a kereslet.
Az elmúlt négy évben Németország már több MIM-104 Patriot rendszert szállított Ukrajnának. Az évtized végéig nem várható, hogy lesz utánpótlás.
A Patriot rendszer iránt világszerte nagy a kereslet, és 18 országba szállítanak. Egy egység radarból, tűzvezető központból, antennatartóból és három-nyolc hordozórakétából áll, és a megrendeléstől a szállításig általában körülbelül három év telik el.
A The Atlantic című amerikai magazin szerint az amerikai kormány tavaly átmenetileg leállította e rendszerek exportját, mivel a Pentagon úgy véli, hogy hiánycikknek számítanak, és elsősorban saját használatra akarja fenntartani őket.