Az egyre bizonytalanabbá váló világban az EU tagországok polgárai eltérően vélekednek arról, hogy az uniónak mennyit kellene költenie saját védelmére és biztonságára.
Mivel a transzatlanti kapcsolatok mélyponton vannak, Európa kétségbeesetten igyekszik visszaszerezni, megerősíteni saját védelmi képességeit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurobarometer legfrissebb adatai szerint azonban az európaiak többsége (a biztonság fokozására irányuló, a kontinensre kiterjedő legutóbbi kísérletek ellenére) kételkedik abban, hogy kormányai képesek megvédeni őket.
Az európaiak több mint kétharmada úgy véli, hogy országát fenyegetés fenyegeti: Franciaországban (79%), Hollandiában (77%) és Dániában (76%) volt a legmagasabb az így gondolkodók aránya, míg Szlovéniában (50%), Horvátországban (52%) és a Cseh Köztársaságban (52%) a legalacsonyabb.
Az uniós polgárok ugyanakkor egyértelmű különbséget tesznek az országukat és a saját magukat fenyegető veszélyek között, mivel a többség (51%) nem ért egyet azzal, hogy személyes biztonságuk veszélyben van.
Oroszország ukrajnai háborúja miatt az EU az elmúlt években igyekezett gyorsított lépéseket tenni védelmi képességeinek megerősítésére, a közös beszerzésekre és az ipari bővítésre összpontosítva.
Ezek közé az intézkedések közé tartozik a ReArm Europe terv, amely a védelmi kiadások növelésére irányult, valamint a SAFE (Security Action for Europe) hiteleszköz, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kölcsönt vegyenek fel a közös beszerzések finanszírozására és az európai védelmi ipar megerősítésére.
Úgy tűnik, hogy a kezdeményezések a közvélemény körében kedvező fogadtatásra találtak, és sokan kifejezik hitüket abban, hogy Brüsszel képes a védelem megerősítésére: az Eurobarometer felmérése szerint az európaiak többsége bízik az EU-ban a biztonság és a védelem megerősítésében (52%), különösen olyan országokban, mint Luxemburg (76%), Portugália (74%), Ciprus (73%) és Litvánia (71%).
A 15 és 24 év közötti fiatalabb uniós válaszadók jobban bíznak az EU-ban a biztonság és a védelem terén, mint más korcsoportok, különösen az 55 éves és idősebbek.
Mindazonáltal az európaiak jelentős része elégedetlen azzal az összeggel, amelyet Brüsszel a katonai képességeire fordít. A tanulmány szerint a polgárok csaknem egyharmada úgy véli, hogy az EU nem fektet eleget a védelembe és a biztonságba, míg 14%-uk szerint túl sokat.
Az uniós beruházások növelésére irányuló igény az életkor előrehaladtával nő: a 15-24 éves válaszadók 27%-a mondta azt, hogy többet szeretne, az 55 éves és idősebbek körében ez az arány 35%-ra emelkedik.
Űrkutatás: a védelem és a biztonság jövője?
Az európaiak nem csak a kontinens földi képességeire gondolnak.
A válaszadók 53%-a mondta az Eurobarométernek, hogy az EU űrpolitikai programjaiban a biztonságnak és a védelemnek kellene prioritást élveznie, ezt követik más területek, mint például a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, valamint az európai ipar növekedése.
Az EU közelmúltbeli űrkezdeményezései között szerepel az IRIS² - egy biztonságos, több pályán keringő összeköttetési konstelláció, amely a kiberbiztonságot és a stratégiai, nagysebességű kommunikációt hivatott erősíteni az EU kormányai és polgárai között, csökkentve a külföldi szolgáltatóktól való függőséget.
A tervek szerint 2027 és 2030 között, néhány évvel az EU biztonsági és védelmi űrstratégiájának elindítása után, 2027 és 2030 között válik teljesen működőképessé, hogy megvédje a blokk űreszközeit az olyan fenyegetésektől, mint például a műholdak elleni támadások.