Franciaország, Németország és Olaszország - ahol az EU lakosságának csaknem fele él - most Magyarországgal egy kategóriába került a polgári teret érintő korlátozások tekintetében.
Franciaország, Németország és Olaszország az a három európai uniós ország, ahol a civil társadalom számára romlik a környezet - derül ki a CIVICUS, a civil társadalmi szervezetek és aktivisták globális szövetsége által készített jelentésből.
Mindhárom tagállamot a "szűkített" kategóriából az "akadályozott" kategóriába sorolták vissza - az öt lehetséges kategória közül a harmadik legalacsonyabbra oda, ahol Magyarország is szerepel.
Az éves jelentés 198 ország és terület egyesülési, békés gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságának helyzetét követi nyomon, és a következő kategóriákba sorolja őket: nyitott, korlátozott, akadályozott, elnyomott vagy zárt.
Európa-szerte a leggyakrabban jelentett jogsértések közé tartozik a tüntetők őrizetbe vétele, a tüntetések megzavarása, az újságírók elleni támadások, a túlzott erő alkalmazása és a nyilvános becsmérlés.
"Európában sokkal kevesebben gyakorolhatják az alapvető szabadságjogokat jelentős akadályok nélkül, ami nagyrészt a tüntetések és az emberi jogok védelmezői elleni fokozódó fellépésnek köszönhető Európa néhány legnagyobb demokráciájában" - mondta Tara Petrović, a CIVICUS Monitor európai és közép-ázsiai kutatója.
"Az európai vezetőknek, különösen az EU-n belül, vissza kell szorítaniuk ezeket a tendenciákat, hogy a kontinens továbbra is élen járjon a jogok és a polgári tér védelmében"."
Franciaország leminősítése a békés tüntetések és a véleménynyilvánítás szabadságának egyre növekvő korlátozását tükrözi, valamint azt, hogy az elmúlt években visszaéltek a nem kormányzati szervezetek feloszlatására és az aktivisták megfélemlítésére szolgáló törvényekkel.
Eközben Németországban a jelentés szerint "riasztó ütemben" romlott a polgári tér állapota.
A romlás az éghajlati igazságosságért, a migránsok jogaiért és a megszorító intézkedések ellen tüntetőkkel szembeni elnyomásnak tudható be.
"A német hatóságok a politikai nyomást kemény rendőri fellépéssel párosították a szabad véleménynyilvánítás elfojtása érdekében, kezdve az ENSZ különmegbízottjának, Francesca Albanese-nek az áttelepített rendezvényének megrohamozásától az azt élőben közvetítő diákok megfigyeléséig" - jegyezte meg a jelentés.
A civil társadalom helyzete Olaszországban a 2025-ben elfogadott új törvényeket követően romlott, amelyek több tucat új bűncselekményt, jogi kategóriát vezettek be, köztük a békés tüntetések szigorúbb büntetését.
Európában Grúzia és Szerbia az "elnyomott" kategóriába került, ami a második legrosszabb civil tér minősítés, míg Svájc a "beszűkült" kategóriába váltott.
Ez az elmozdulás nagyrészt az emberi jogi aktivisták és a tiltakozások elleni fokozódó keményebb fellépéseknek köszönhető Európa néhány legnagyobb demokráciájában.