Szlovákia olyan 80 éves jogszabályokra hivatkozva igyekezett állami tulajdonba venni földeket, amelyekről korábban azt állította, hogy a gyakorlatban nem alkalmazza őket. Majd büntetőtörvénybe iktatta, hogy ezt a gyakorlatot nem lehet kritizálni.
Szerdán először kerül a Benes-dekrétumok ügye az Európai Parlament plenáris ülése elé.
A csehszlovák állam alkotmányos alapjait a második világháború után megteremtő elnöki rendeletek sok egyéb mellett a kollektív bűnösség elvén a német és a magyar kisebbség kitelepítéséről és vagyonának elkobzásáról is rendelkeztek. Ezek a szabályok csak a töredékét jelentik a Benes-dekrétumoknak, azok többsége a csehszlovák államszervezet megalapozásáról szól, de áttételesen az egész csomag a szlovák államrend része ma is.
Nem államosítás, csak az államé lesz a föld
Szlovákia európai uniós csatlakozásakor felvetődött, hogy a német és a magyar kisebbségre vonatkozó jogfosztó rendelkezések nem felelnek meg az uniós jognak, de Szlovákia azzal érvelt, hogy ezek nem részei az élő szlovák jognak. A gyakorlatban azonban a '90-es évektől kezdve hullámokban államosítanak olyan földeket, amelyek esetében az elkobzó határozatok 80 évvel ezelőtt a Benes-dekrétumokra hivatkozva megszülettek, de akkor nem jegyezték be őket az ingatlannyilvántartásba – magyarázta az Euronewsnak Bugár Viktor jogi szakértő.
Ennek az eljárásnak az eredménye az, hogy valaki, aki adott esetben az ingatlannyilvántartásban bízva szerzett vagy örökölt földtulajdont, egyszer csak azzal szembesülhet, hogy a szlovák fállami öldalap egy 80 évvel ezelőtti határozatra hivatkozva kijelenti, hogy a föld mindvégig az államé volt, és ezt a tényt most az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik. Az eredmény jogilag nem államosítás, de a gyakorlatban a föld tulajdonjoga kártalanítás nélkül átkerül a magánszemélytől az államhoz.
Bugár Viktor szerint a kezdeti időszakban még közvetlenül megjelölték a Benes-dekrétumokat, mint az elkobzás, illetve az átírás jogalapját, amióta azonban magyar kisebbségi politikusok és az ellenzéki Progresszív Szlovákia is szót emelt ezek ellen, azóta inkább a lakosságcsere-egyezményeket hivatkozzák jogalapként, mert ezek nemzetközi szerződések és nem egyoldalú jogi aktusok, illetve a lakosságcserével érintettek a célországban, ahová kerültek, rendszerint kaptak valamilyen ingatlant.
Bugár szerint egyértelmű, hogy az elmúlt évtizedekben ez a gyakorlat rendszerint Robert Fico, illetve a SMER kormányzása idején indult újra, különös lendületet pedig a Pozsonyt megkerülő autópálya előkészítésekor kapott a 2010-es évek végén. Ugyanakkor az állami beszámolók hiányosságai miatt a jelenség léptékéről nehéz képet alkotni.
"Az biztos, hogy több száz emberről van szó", mondta Bugár Viktor az Euronewsnak. "Több száz hektárról van szó, és mivel a 2018-19-es időszakban az autópálya alatti földekről volt szó, ezeknek az értéke meghaladhatja a 100 millió eurót is."
"A Btk-módosítás a túltolt bicikli esete"
A gyakorlat ellen a magyar kisebbség és a szlovák ellenzék is szót emelt. Válaszul decemberben a szlovák parlament a büntető törvénykönyvet is módosította úgy, hogy bűncselekménnyé tette a Benes-dekrétumok megkérdőjelezését. Több magyar kisebbségi politikus, köztük Orosz Örs nyitrai önkormányzati képviselő önfeljelentéssel élt, és eljárás indult ellenük.
"Én azt gondolom hogy a megfélemlítés a maximális erőbedobással zajlik, de az is igaz hogy valószínűleg a hatóságok se tudják, hogy mit kezdjenek ezzel", mondta az Euronewsnak Orosz Örs. "Kicsit a túltolt bicikli esete ez a Btk-módosítás, mert ijesztgetni akartak, csak utána voltak polgárok, akik nem ijedtek meg, és most nem nagyon tudnak velük mit kezdeni."
Andruskó Imre Komárom megyei képviselő azt mondta az Euronewsnak, hogy a szlovák kormánypártok egyértelműen az erősődő ellenzéki Progresszív Szlovákiát célozták a büntető törvénykönyv módosításával, és nem a magyar kisebbségi politikusokat – de ha már így alakult, az sincs ellenükre.
Ugyanakkor a kiváltó okot, a bújtatott földelkobzásokat Andruskó abszurdnak nevezte.
"Képzeljük el, hogy Európában valahol a zsidótörvényekre hivatkozva meghozott 80 éves jogi határozatoknak próbálna valaki most érvényt szerezni", mondta a szlovákiai magyar politikus.
Érzékeny viszonyok
Az Euronews megkereste a szlovák kománypárt, a SMER hivatalos képviseletét és a frakciót is, de nem kaptunk választ. A szlovák kormánypártok álláspontja szerint nem államosítás, csak nyilvántartási hibák kiküszöbölése zajlik, a Benes-dekrétumok megkérdőjelezése pedig egyet jelent a szlovák állam integritásának megkérdőjelezésével.
Szlovákia egyes részei az első világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchiához és azon belül Magyarországhoz tartoztak, az első világháborút lezáró béke során Csehszlovákiához kerültek. A II. világháború előtt ezeket a területeket Németországgal szövetséges Magyarország német nyomásra visszakapta, majd a II. világháborút lezáró békével ismét Csehszlovákiához kerültek. A szlovák politikában folyamatosan jelen van a magyar revizionizmustól való félelem – annak ellenére, hogy a két ország kormányai jelenleg szoros szövetségesek.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször azt mondta, hogy tájékozódik Robert Ficónál, de általánosságban leszögezte, hogy a szlovákiai magyar szervezeteket támogatja, és a kollektív bűnösséget elutasítja. "Van ezer hektár termőföld, és az ezzel kapcsolatos vitában használják a Benes-dekrétumokat, ezzel foglalkozni kell", mondta Orbán.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt mondta, hogy legalább öt esetben egyeztetett már a témáról a szlovák külügyminiszterrel, aki biztosította, hogy a Btk-módosítás nem irányul a magyarok ellen, és nem fogják a magyarokat diszkriminálni.
A magyar ellenzéki Tisza párt ugyanakkor azzal támadja a magyar kormányt, hogy a Robert Ficóval fennálló szövetsége miatt nem lép fel kellő eréllyel a szlovákiai magyar kisebbség érdekében.