A szlovák btk. módosítása után fél év börtönnel büntethető az, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A 80 éves jogszabályra alapozva ismét földeket koboznak el Szlovákiában.
A büntető törvénykönyv módosítása ellen tüntetett a szlovák ellenzék kedden Pozsonyban. A demonstrációra meghívták a szlovákiai magyar pártot is, a módosítás egyik központi eleme ugyanis az, hogy a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért akár hat hónap börtön is járhat a jövőben.
„Sok mindent megéltünk mi már az elmúlt három évtizedben. Nyelvtörvényt, iskolák bezárását, vagy legalábbis arra tett kísérletet, Hedvig előzését, szurkolóverést és sorolhatnám. De az, hogy kriminalizálnak bennünket a véleményünkért, tehát hogy a büntető törvénykönyvet módosítsák, csak azért, mert adott esetben az utólagos vagyonelkobzásokat valaki szakmai szempontból pedzegetni meri, na ilyen még nem volt" - jelentette ki Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, aki a színpadon kollektívbűnösség-mentes új évet kívánt minden magyar embernek, a Beneš-dekrétumok újbóli elővételére utalva.
Gubík a színpadon arról is beszélt, hogy hogy pártja szerint mire lenne szükség ahhoz, hogy a helyi magyarságnak jobb élete legyen Szlovákiában.
Földeket sajátít ki a szlovák állam a Beneš-dekrétumok nyomán
A második világháború után a Beneš-dekrétumok értelmében számos magyar és német embert telepítettek ki Csehszlovákiából. Szlovákia és Csehország EU-csatlakozása előtt egy bizottság arra jutott, hogy a máig érvényben lévő törvények nem ellentétesek az uniós kisebbségi jogokkal, mert gyakorlati jelentőségük már nincs.
„Szlovákia is ezzel érvelt az elmúlt húsz-harminc évben, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák politika értelmezése szerint a második világháborút követő berendezkedésnek az alapja, a szlovák szuverenitásnak a letéteményese, és nincs joghatásuk. Viszont az elmúlt évek gyakorlatából egyértelműen látszik, hogy ez a kijelentés már nem igaz." - magyarázta Tárnok Balázs, a Magyar Szövetség külügyi szakértője.
2019-ben Szlovákiában ismét elkezdtek földeket elkobozni a Beneš-dekrétumok értelmében, olyan emberektől, akiknek valamelyik felmenőjük magyar vagy német volt. Az eljárás visszásságaira a közvélemény-kutatásokban jelenleg vezető ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia hívta fel a figyelmet. A kormánypártok ezért azzal vádolják őket, hogy a szlovák érdekek ellen dolgoznak.
„Ez nyilvánvalóan ellentétes a szólásszabadsággal, és szerintem alkotmányellenes. Nincs értelme ilyen dolgokat bűncselekménynek minősíteni. Őszintén szólva nem tudom, mi ütött a kormányzó többségbe. Szerintem ezt a pártom, a Progresszív Szlovákia elleni támadásnak szánták, de közben a magyar kisebbség elleni támadás is. Ez teljes őrültség” - mondta a párt elnöke, Michal Šimečka az Euronewsnak.
A tüntetés szónokai közül többen is felszólították Peter Pellegrini államfőt, hogy vétózza meg a btk-módosítást. Šimečka azt is kijelentette, hogy ha az elnök aláírja a törvényt, akkor az alkotmánybírósághoz fordulnak majd jogorvoslatért. A politikus arról is beszélt, hogy a törvénymódosításnak szerinte más célja is volt, méghozzá az, hogy egy másik paragrafus átírásával megkönnyítsék a korrupciós ügyekben szereplő kormánypárti politikusok helyzetét.
Nehéz helyzetbe hozta Orbánt az, hogy Fico célba vette a magyar kisebbséget
A magyar kormányt nehéz helyzetbe hozta az ügy, Robert Fico szlovák miniszterelnök ugyanis Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese. Az ukrajnai kisebbség védelmében rendre határozottan fellépő Szijjártó Péter az Euronews kérdésére ezúttal óvatosan nyilatkozott. Azt nem jelentette ki, hogy nyomást helyezett volna szlovák partnereire, de azt elmondta, hogy több helyi politikussal is tárgyalt a törvénymódosításról.
„Mindannyian arról biztosítottak, hogy ez a szabályozás nem a magyar nemzeti közösség ellen irányul, azonban ez a szabályozás ott van, ezért a helyzet jogi és politikai elemzését a lehető legszorosabban folytatjuk a következő napokban is. És természetesen az elkötelezettségünk nem változott abban a tekintetben, hogy biztosítsuk, hogy egyetlenegy magyar embernek se eshessen semmilyen bántódása ezen új jogszabály következtében sem" - nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szerda este aztán Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, de ő sem beszélt elmarasztaló hangon a szlovák parlament döntéséről. A miniszterelnök többek között azt mondta, hogy tisztázó megbeszéléseket folytatnak a szlovák féllel, hogy kiderüljön, hogy miről is van szó pontosan a törvényben.
A szlovák kormány álláspontja az, hogy a törvénymódosítás nem a magyarok ellen irányul. A kormánykoalícióban lévő Szlovák Nemzeti Párt elnöke a kritikákra reagálva azt mondta, hogy itt csak bizonyos nagyberuházások körüli tulajdonviszonyok rendezéséről van szó, azt pedig senki sem akarhatja, hogy bárki is megkérdőjelezze a második világháború eredményét.