Az orosz olajra vonatkozó árkorlátozás drasztikusan megváltozhat, ha az EU a Finnország és Svédország által javasolt teljes tilalom bevezetése mellett dönt.
Az Európai Bizottság a G7-partnerek véleményét kéri az orosz olajra vonatkozó árplafon sorsáról, mielőtt a Moszkva elleni szankciók új körét javasolná - mondta több tisztviselő és diplomata az Euronewsnak. A nagyköveteknek szóló előterjesztést pénteken tartották volna, de az előzetes tervek szerint a jövő hét elejére halasztották.
Az új csomaggal kapcsolatban felmerült ötletek között szerepel a tengeri szolgáltatások teljes tilalma.
A Finnország és Svédország által nyilvánosan támogatott terv megtiltaná az uniós vállalatoknak, hogy bármilyen szolgáltatást - például biztosítást, hajózást és kikötőbe való belépést - nyújtsanak olyan hajóknak, amelyek orosz nyersolajat és finomított kőolajtermékeket szállítanak.
Az EU eddig engedélyezte az ilyen szolgáltatásokat - de csak olyan tartályhajóknak, amelyek megfelelnek a G7-ek 2022 decembere óta érvényben lévő árplafonjának.
A felső határt nemrégiben hordónként 44,10 dollárra módosították, hogy tükrözzék a piaci trendeket és szigorítsák az orosz hadigazdaságot.
A dinamikus ársapkát az EU, az Egyesült Királyság, Kanada és Japán követi, míg az Egyesült Államok megtartja az eredeti, hordónkénti 60,00 dolláros szintet.
Amennyiben a blokk a tengeri szolgáltatásokra vonatkozó általános tilalom bevezetésével haladna előre, ahogyan azt Finnország és Svédország is követelte, a felső határ gyakorlatilag megszűnne az EU joghatóságán belül, mivel a vállalatoknak tilos lenne mentesség nélkül minden orosz hajót kiszolgálniuk, függetlenül attól, hogy az árhatár felett vagy alatt értékesítenek.
A finnek és a svédek szerint a tilalom több előnnyel is jár: jelentősen megnövelheti az orosz olajágazat anyagi költségeit, könnyebben végrehajtható az uniós szereplők számára, és visszaszoríthatja a hamisított dokumentumokat, amelyeket Moszkva gyakran használ a szankciók kijátszására.
Az árplafon megszüntetésének kilátása azonban problémás lehet egyes tagállamok számára, különösen, ha más G7-országok nem fogadják el a kezdeményezést. Bármilyen változtatáshoz a 27 EU-tagállam egyhangú döntésére lenne szükség.
Brüsszel igyekezett összehangolni lépéseit az amerikai Fehér Házzal, amely októberben szankciókkal sújtotta Oroszország két legnagyobb olajvállalatát, a Rosznyeftet és a Lukoilt, miután Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnökök tervezett csúcstalálkozója meghiúsult.
Az amerikai dollárnak a világkereskedelemben való dominanciája miatt az amerikai szankcióknak extraterritoriális hatása volt, ami arra kényszerítette Moszkvát, hogy nagyobb árengedménnyel adja el uráli nyersolaját. A tengeri szolgáltatásokra vonatkozó esetleges tilalom újabb csapást mérhet az energiabevételekre.
Ennek ellenére a Trump-kormányzat vonakodott hozzányúlni az árplafonhoz. Tavaly az Egyesült Államok volt az egyetlen G7-tag, amely elutasította, hogy dinamikus mechanizmust alakítson ki.
Egy másik tényező a folyamatban lévő, Washington által vezetett tárgyalássorozat, melynek célja az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás megkötése, és amely eddig korlátozott előrelépést hozott.
Az Abu-Dzabiban folytatott kétnapos háromoldalú tárgyalások után Ukrajna és Oroszország megállapodott 314 hadifogoly cseréjéről. Eközben az USA és Oroszország úgy döntött, hogy több mint négy év után először ismét magas szintű katonai párbeszédet indítanak.
"Meglátjuk, hová vezetnek a béketárgyalások" - mondta Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy Washingtonban további büntetőintézkedéseket "fontolgatnak".
A tengeri szolgáltatások mellett az uniós szankciók következő fordulója várhatóan bővíti az "árnyékflotta" hajóinak, valamint azoknak a szervezeteknek a feketelistáját, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy segítenek Moszkvának hozzáférni a korlátozott termékekhez.
A Bloomberg szerint az irídium, a ródium, a platina és a réz orosz importját is betilthatják.
Brüsszel a huszadik szankciócsomagot szeretné jóváhagyni, mire a háború február 24-én az ötödik évébe lép. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke ezen a napon Ukrajnába utazik, hogy megerősítse az EU folyamatos támogatását.
"Meglátjuk, hogy pontosan mikor lesz meg minden feltétel az elfogadáshoz, de megerősíthetem, hogy az elmúlt napokban sok munka folyt a huszadik szankciócsomaggal kapcsolatban" - mondta péntek délután a Bizottság szóvivője.