A dán külügyminiszter, grönlandi kollégája és a Trump-adminisztráció közötti találkozó nem hozott megoldást a terület birtoklására vonatkozó amerikai követelésekre. Az európai szövetségesek közös csapatmisszióban vesznek részt Grönlandon, hogy ezzel is kifejezzék támogatásukat Dániának.
A dán külügyminiszter és grönlandi kollégája, valamint Trump tisztviselői közötti találkozó nem hozott megoldást a terület tulajdonjoga körüli feszültségek eszkalálódására. Washington szerint a sziget feletti ellenőrzés nemzetbiztonság érdek.
A megbeszélések nem tudták meggyőzni a Trump-kormányzatot, hogy engedjen a dán felügyelet alatt álló terület körüli harcias retorikájából, amelyet a Fehér Ház szerint "így vagy úgy", beleértve a katonai eszközöket is, amerikai ellenőrzés alá kell helyezni.
A találkozón részt vett Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter, Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter és amerikai tisztviselők, köztük JD Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter. Rasmussen szerint a hangnem őszinte és konstruktív volt, de elismerte, hogy "alapvető nézeteltérés" van a két fél között.
"Nem sikerült megváltoztatnunk az amerikai álláspontot" - mondta Washingtonban újságíróknak. "Világos, hogy az elnöknek az a vágya, hogy meghódítsa Grönlandot".
Rasmussen elutasította Trump állításait, miszerint a félig autonóm szigetet "kínai rombolók és tengeralattjárók fogják ellepni", ha az Egyesült Államok nem ellenőrzi a területet, és azt sugallta, hogy a személyes megbeszélések csökkentették a feszültséget, miközben eloszlatta a Dánia biztonsági kötelezettségvállalásai körüli kétségeket.
"Lehetőségünk volt megkérdőjelezni az elnök narratíváját" - mondta, hozzátéve, hogy nem igaz az a "narratíva, hogy kínai hadihajók vannak mindenfelé". "Körülbelül egy évtizede nem volt egyetlen (kínai hajó) sem" - mondta a dán hírszerzésre hivatkozva.
A dán tisztviselők által a találkozó legpozitívabb eredményének tekintett eseményként azonban Grönland, Dánia és az Egyesült Államok kormánya megállapodott abban, hogy a megbeszéléseket követően magas szintű munkacsoportot állítanak fel a "közös útkeresés" érdekében.
A két csoport "megvizsgálja, hogy van-e lehetőség az elnök aggályaira választ találni, miközben tiszteletben tartják a Dán Királyság vörös vonalait" - mondta. A dán hatóságok többször is kijelentették, hogy Grönland nem eladó. A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy Grönland lakosságának túlnyomó többsége nem akar csatlakozni az Egyesült Államokhoz.
Rasmussen szerint nem egyértelmű, hogy kompromisszumot lehetne találni.
A találkozó több mint két órán át tartott.
Vivian Motzfeldt külügyminiszter kollégájával egyetértve azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak és Grönlandnak vissza kell térnie egy olyan kerethez, amely "normalizált kapcsolathoz" vezethet.
Közben Dánia és Svédország szerdán bejelentette, hogy katonákat vezényelnek Grönlandra a növekvő instabilitás közepette. Párizs és Berlin is részt vesz a közös katonai misszióban, hogy szavatolják az Északi-sarkvidék biztonságát.
"A dán védelmi erők több sarkvidéki és európai szövetségesünkkel együtt az elkövetkező hetekben megvizsgálják, hogyan lehet fokozott jelenlétet és a gyakorlatozási lehetőséget megvalósítani az Északi-sarkvidéken" - mondta Troels Lund Poulsen dán külügyminiszter.
A Trump-kormányzat Grönland birtoklásának igényét igazolandó többször is azt hangoztatta, hogy az európaiak, és különösen Dánia nem tudja garantálni sem a terület, sem az Északi-sarkvidék biztonságát az orosz és kínai erőkkel szemben, azt sugallva, hogy erre csak az Egyesült Államok képes.
A Fehér Ház ragaszkodik ahhoz, hogy "így vagy úgy", de meg fogja szerezni a sziget feletti ellenőrzést.