A Dániához tartozó autonóm sziget vezetése úgy döntött: fokozni fogja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az északi-sarkvidéki terület védelme a NATO égisze alatt maradjon.
A NATO és Grönland kormánya hétfőn közölte, hogy együtt kívánnak dolgozni a dán autonóm terület védelmének megerősítésén, remélve, hogy ezzel eltántoríthatják Donald Trump amerikai elnököt a sziget elcsatolásától.
Vasárnap Trump tovább szította a feszültséget azzal, hogy kijelentette: az Egyesült Államok "így vagy úgy" el fogja foglalni a területet, egyben gúnyt űzött a sziget védelméből mondván, hogy az csak "két kutyaszánból" áll.
A grönlandi miniszterelnök, Jens-Frederik Nielsen az erőszakos annexió kilátásával szembesülve a NATO-ba vetette bizalmát: "Biztonságunk és a védelmünk a NATO-hoz tartozik. Ez egy alapvető és határozott irányvonal" - fogalmazott egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Kormánya "ezért azon fog dolgozni, hogy a védelem fejlesztése Grönlandon és környékén a NATO-val szoros együttműködésben, szövetségeseinkkel, köztük az Egyesült Államokkal folytatott párbeszédben és Dániával együttműködve történjen" - tette hozzá.
Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn azt is elmondta, hogy a szövetség "a következő lépéseken" dolgozik az északi-sarkvidéki biztonság megerősítése érdekében: egy új misszió esetleges elindítását a térségben. "A megbeszélések azonban még nagyon kezdetleges szakaszban vannak, és egyelőre nincsenek konkrét javaslatok az asztalon."
Trump ragaszkodik ahhoz, hogy Grönlandot amerikai ellenőrzés alá kell vonni, azzal érvelve, hogy a dán autonóm terület létfontosságú a nemzetbiztonság szempontjából.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha Washington fegyveres támadást intézne Grönland ellen, az a NATO végét jelentené.
Washington megnyugtatására Koppenhága nagy összegeket fektetett be a régió biztonságába, 2025-ben mintegy 90 milliárd koronát (11 milliárd eurót) különített el.
A mintegy 57 000 embernek otthont adó Grönland hatalmas, jelentős - többségében kiaknázatlan - ásványkincsekkel rendelkezik, és stratégiai fontosságúnak tekinthető.
A második világháború óta és a hidegháború idején a sziget több amerikai katonai támaszpontnak is otthont adott, de már csak egy maradt meg.
Rutte szerint Dániának nem okozna gondot, ha az Egyesült Államok nagyobb katonai jelenlétet tartana a szigeten. Egy 1951-es, 2004-ben frissített szerződés értelmében az USA egyszerűen értesítheti Dániát, ha további csapatokat akar küldeni.
Diplomáciai front
A héten várhatóan dán és grönlandi képviselők találkoznak Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, amerikai és dán médiajelentések szerint erre szerdán kerülhet sor Washingtonban.
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter hétfőn posztolt egy fotót a grönlandi kollégájával, Vivian Motzfeldt-tel folytatott megbeszélésről.
Dánia állítólag egységes frontot akar mutatni az autonóm terület vezetőivel az amerikai képviselőkkel való találkozó előtt.
A dán média a múlt héten beszámolt a dán törvényhozók és grönlandi kollégáik közötti feszült videokonferenciáról, amelynek témája a Washingtonnal való tárgyalás módja volt.
Trump ismételt fenyegetéseivel szembesülve Nielsen hétfői üzenetében azt mondta: "Teljesen megértem, ha nyugtalanságot éreznek".
A főváros, Nuuk kormánya hétfőn közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy "semmilyen körülmények között nem tudja elfogadni" Grönland amerikai hatalomátvételét.
Grönland 1953-ig dán gyarmat volt, 26 évvel később nyerte el az önrendelkezést, és fontolgatja, hogy végül meglazítja a Dániához fűződő kapcsolatát.
A közvélemény-kutatások szerint Grönland lakossága határozottan ellenzi az amerikai hatalomátvételt.
"Annyi éven át gyarmat voltunk. Nem állunk készen arra, hogy ismét gyarmat legyünk és gyarmatosítva legyünk" - mondta Julius Nielsen halász az AFP hírügynökségnek a hétvégén.
Egy kétpárti amerikai kongresszusi küldöttség a hét végén Koppenhágába utazik, hogy megpróbálja demonstrálni az Egyesült Államok és Dánia közötti egységet - derült ki hétfőn.