Az Európai Bizottság kitart Ukrajna és Moldova csatlakozása mellett, és nem tud egyelten érvet sem, amiért Ukrajna előtt nem kéne tágasabbra nyitni az ajtót. A Bizottság szerint Kijev és Moldova előtt is meg kell nyitni az első klasztert.
HIRDETÉS
"Nincs olyan objektív ok, amely megakadályozná Ukrajnát abban, hogy elindítsa csatlakozási folyamatának első szakaszát - közölte az Európai Bizottság szóvivője Orbán Viktor múlt heti, EU-csúcson megerősített vétójára reagálva, miszerint a magyar kormányfő nem akarja látni Ukrajnát az Európai Unióban. - Amikor egy tagjelölt országot objektív okok nélkül annak ellenére visszatartanak, hogy megfelel a kritériumoknak, akkor az egész bővítési folyamat elveszíti a hitelességét."
Orbán Viktor szerint a nemrégiben tartott, Voks2025 néven ismert véleménynyilvánító szavazás 2,3 millió résztvevőjének 95 százaléka ellenezte Ukrajna EU-tagságát, így ennek eredményére hivatkozva emelt vétót.
Kedden a Bizottság közölte, hogy Ukrajna kész megkezdeni a tárgyalásokat, amely első körben olyan kulcsfontosságú témákat érint, mint a demokrácia, az emberi jogok, a biztonság, az igazságügyi rendszer és a közbeszerzés. Az "Alapok" néven ismert klaszter a többlépcsős bővítési folyamat elsőként megnyitott, egyben utolsóként lezárt eleme, de megjegyzendő: minden egyes klaszter lezárásához a 27 tagállam egyhangú szavazatára van szükség.
A szóvivő szerint Ukrajnának nehéz dolga van, mivel háborús körülmények közepette kell végrehajtania a megfelelő reformokat. "Mindig is az érdemi alapú megközelítést védtük a csatlakozás esetében, és ebben az esetben nincs objektív okunk kifogást emelni az egyes klaszter megnyitásával szemben" - tette hozzá a szóvivő, kiemelve, hogy reméli, hogy hamarosan megkezdik a tárgyalást.
A Bizottság pozitívan értékelte
- Ukrajnának az országon belüli kisebbségvédelem megerősítésére irányuló terveit, melynek célja a belső jog harmonizálása az európai normákkal,
- illetve az etnikai alapon történő megkülönböztetés és gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelmét,
- valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását,
- és a kulturális sokszínűség előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseit.
A cselekvési terv célja az volt, hogy megnyugtassa Orbán Viktor aggodalmait, Magyarország kormánya ugyanis gyakran vádolta Ukrajnát azzal, hogy megsérti a főként Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar nemzetiségű ember jogait, amikor a magyar nyelv használatáról döntött. A két ország korábban kétoldalú megbeszéléseket folytatott a kérdésről, de a tárgyalások májusban megszakadtak, amikor Kijev leleplezte az ukrán érdekek ellen dolgozó feltételezett magyar kémhálózatot.
Orbán Viktor vétója Ukrajna csatlakozásával szemben 2024 júliusára nyúlik vissza, Magyarország ekkor vette át az EU Tanácsának féléves, soros elnökségét, és már akkor jelezte, hogy Kijev előtt nem nyitja meg az EU ajtóit. Brüsszeli tisztviselők és diplomaták remélték, hogy előrelépés lesz, miután 2025 januárban Lengyelország vette át az elnökséget, de nem történt semmi érdemleges, a jelenlegi dán elnökség viszont "geopolitikai szükségszerűségnek" nevezte a bővítést. Orbán Viktort mindez aligha izgatja, és most már a Voks2025-re hivatkozva emel vétót.
Kijevben eközben fogytán a türelem, a múlt heti EU-csúcson Volodimir Zelenszkij online beszédében sürgette a tárgyalások megkezdését. "Világos politikai üzenetre van szükség, hogy Ukrajna szilárdan az európai úton halad, és hogy Európa tartja magát az ígéreteihez. Bármilyen késlekedés Európa részéről ezen a ponton globális precedenst teremthet, és okot adhat arra, hogy kételkedjenek Európa szavában és kötelezettségvállalásaiban" - mondta Zelenszkij a teremben lévő vezetőknek, köztük Orbán Viktornak. Az ukrán elnök közölte, hogy ők elkezdték a munkát, és pozitív választ várnak, és úgy véli, hogy az első klaszter megnyitása több egy szimpla technikai lépésnél, szerinte ez egy olyan politikai döntés, ami meghatározza Ukrajna jövőbeli európai integrációját.
Az EU-csúcs végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy Ukrajna annak ellenére halmozza a reformokat, hogy könyörtelen háborút visel, és hogy ez szerinte önmagában lenyűgöző. "Ukrajna teljesített, most nekünk is teljesítenünk kell - szögezte le Von der Leyen, és hozzátette, hogy minderre azért van szükség, - mert a csatlakozási folyamat az érdemeken alapul, Ukrajna pedig megérdemli, hogy továbblépjen."
Az Ukrajnával kapcsolatos EU-s patthelyzet viszont olyannyira elmérgesedett, hogy a diplomaták elkezdték fontolgatni az ukrán és a moldovai pályázat szétválasztásának gondolatát. A két országot szinte egy időben, 2022 júniusában nyilvánították hivatalos tagjelöltnek, tehát alig négy hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Bizottság pedig Moldovát és Ukrajnát is késznek tartja az első klaszter megnyitására, csak éppen arra várnak, hogy a tagállamok egyhangúan zöld utat adjanak.
Orbán Viktor nem fogalmazott meg fenntartásokat Moldovával szemben, ami azt jelenti, hogy technikailag előrébb léphet a tárgyalásokon, de Ukrajna még a vétó feloldására vár. A két ország szétválasztása azonban kockázatos, mivel Kijev lemaradhat, illetve mert az ukrán nép úgy érezheti, hogy az EU megszegte az ígéretét. "Nem kérjük Moldova leválasztását, a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy akarják-e így" - mondta a Bizottság szóvivője, és hozzátette, hogy a fő cél Ukrajna és Moldova támogatása, hogy mielőbb rálépjenek a csatlakozás útjára.