Szélsőbaloldali vagy mainstream, utópisztikus vízió vagy normalitás; hol helyezkedne el, hol állna Zohran Mamdani, New York City leendő polgármestere Európában?
Nem sokkal azután, hogy a 33 éves Zohran Mamdani megnyerte a New York-i polgármester-választást, különböző európai szélsőbaloldali pártok úgy ünnepelték győzelmét, mint azt a mintát, ami utat mutat európai programjaik számára.
"Akár New York, akár Berlin: Mindannyian megfizethető bérleti díjakat és jó életet akarunk családjaink és barátaink számára" - írta a németországi "A baloldal" párt az X-en közzétett bejegyzésében.
Franciaországban a szélsőbaloldali France Unbowed párt vezetője, Manon Aubrey kijelentette, hogy Mamdani győzelme "tanulság a baloldal számára mindenhol: nem a gazdasági liberalizmus felhígításával győzhetünk, hanem azzal, ha foggal-körömmel harcolunk ellene".
De nem mindenki ért egyet azzal, hogy Mamdani programja, amely a lakbérek befagyasztását, ingyenes tömegközlekedést és általános gyermekgondozást tartalmaz, radikális baloldali politikát képvisel. Néhány közösségi médiafelhasználó azzal érvelt, hogy javaslatai közül sok már létezik valamilyen formában a centrista vagy akár jobbközép kormányok alatt Európában.
"Mamdani Európában jobbközépnek számítana" - írta egy X-felhasználó egy több mint 627 000 alkalommal megtekintett bejegyzésben.
Mások "normális baloldali politikusként" jellemezték Mamdanit. Alexander Verbeek holland környezetvédő szerint "az egymásról való gondoskodás állami programokon keresztül nem radikális szocializmus. Ez igazságosság".
Európa rendkívül sokszínű, így minden összehasonlítás elkerülhetetlenül közelítő jellegű - de mi fogtuk Mamdani három fő politikai pontját, összehasonlítottuk őket azzal, ami az európai országokban létezik vagy létezett, és megkérdeztük a szakértőket, hogy Mamdani programja kitűnne-e, ha átültetnénk az öreg földrészre.
Bérleti díjak befagyasztása: nem általános Európában
Mamdani programjának kulcsa az a terv, hogy befagyasztja a bérleti díjakat New York City közel 2 millió lakásában, ahol a bérleti díjakat stabilizálták - a város bérleti díjainak szintje a világ legdrágábbjai között szerepel.
A kritikusok szerint ez a politika károsítaná a város lakáskínálatát. Európa egyes részein már léteznek hasonló intézkedések, amelyek kudarcot vallottak.
2020-ban a szociáldemokratákból, a baloldalból és a zöldekből álló berlini tartományi parlament olyan törvényt fogadott el, amely minden területen lakbérplafont állapított meg, és öt évre befagyasztotta a lakbérek növekedését. A törvényt később a német legfelsőbb bíróság megsemmisítette, és alkotmányellenesnek minősítette.
A berlinieket továbbra is védi a "Mietpreisbremse" - egy olyan törvény, amely az újonnan bérelt lakások bérleti díját a helyi összehasonlító bérleti díj 10%-ában maximálja, bár a kampánycsoportok szerint ez könnyen kijátszható és visszaélésekre ad lehetőséget.
Más európai fővárosok is megpróbálták korlátozni a bérleti díjakat. Párizsban egy 2019-es lakbérkorlátozási törvény, amelyet később kiterjesztettek Montpellier-re, Lille-re és más városokra is, határt szabott a lakbérek árának a túlbérelt területeken.
Az Egyesült Királyságban a balközép munkáspárti kormány bevezette a bérlők jogairól szóló törvényt, amelynek célja a bérlők biztonságának megerősítése. Ez ugyan nem vezet be bérleti díj-befagyasztást, de korlátozza a bérleti díjak emelését azáltal, hogy évente csak egyszer engedélyezi a piaci árszintre történő emelést.
Európa-szerte gyakoriak a lakbérek szabályozására irányuló intézkedések, bár a teljes lakbérbefagyasztás ritka és politikailag megosztó.
Az olyan szélsőbaloldali pártok, mint a németországi Die Linke és a spanyol Podemos szélesebb körű befagyasztást szorgalmaznak, bár ezek még Mamdani javaslatánál is tovább mennének, és csak a lakbérellenőrzött lakások bérleti díját fagyasztanák be, és a bérbeadók szélesebb körére terjednének ki. Az európai kormányok többsége, mind a balközép, mind a jobboldali kormányok, a lakbérplafonok felé hajlik.
"A legtöbb európai városban nem alkalmazzák a bérleti díjak befagyasztását" - mondta Javier Carbonell, a European Policy Centre politikai elemzője. "Néhány szélsőbaloldali vagy zöld párt szokott ilyet javasolni, de Európában nem szokványos politika."
Összefoglalva, Mamdani bérleti díj befagyasztása nem számítana Európában mainstreamnek. Túlmutat azon, amit a legtöbb kormány eddig végrehajtott, és átfedésben van az európai szélsőbaloldal egyes részeinek követeléseivel.
Egyetemes gyermekgondozás: közelebb az európai balközéphez
Mamdani azt szorgalmazta, hogy New York Cityben minden gyermek számára legyen ingyenes a gyermekgondozás hathetestől ötéves korig, a három- és négyévesek számára már létező programok kiterjesztésével.
Ha ez megvalósulna, nagy változást jelentene az Egyesült Államokban és New Yorkban, ahol a becslések szerint 2024-ben a magánkézben lévő gyermekgondozás éves költségei évi 16 900-26 000 dollárra (15 500-18 000 euró) rúgtak.
Európa nagy részén a támogatott gyermekgondozás már ma is általános, sőt, egyes esetekben ingyenes.
Dániában körülbelül hat hónapos kortól minden gyermeknek törvényes joga van egy államilag támogatott gyermekgondozási helyre, az önkormányzatok pedig garantálják a hozzáférést, és a szülői díjakat a teljes költség 25%-ában maximálják.
Németországban minden gyermeknek egyéves kortól garantálják a gyermekgondozási helyet. Egyes tartományokban - például Berlinben - a gyermekgondozás ettől a kortól kezdve teljesen ingyenes, a szülők csak az olyan extrákért fizetnek, mint az étkezés, a kirándulás vagy a tanórán kívüli tevékenységek.
Míg Portugáliában egy 2022-ben indított kezdeményezés értelmében a 2021. szeptember 1-jén vagy azt követően született gyermekek ingyenesen járhatnak óvodába, bár a súlyos helyhiány miatt a szülők nehezen találnak helyet.
Európában ezek a politikák nem csak a szélsőbaloldaliakra korlátozódnak; sokukat a balközép kormányok vezették be, és a jobbközép koalíciók tartották fenn.
"Európa nagyon sokszínű; teljesen normális lenne, ha az északi országok, Belgium és Franciaország magasabb szintű gyermektámogatást nyújtana" - mondta Roberta Haar, a Maastrichti Egyetem külpolitikai elemzéssel és transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó professzora a The Cube-nak, az Euronews ellenőrző csapatának.
"De például Hollandiában a gyermekgondozási intézkedések nem ilyen átfogóak, így nehéz lenne azt mondani, hogy Európa általánosságban normálisnak vagy radikálisnak tekintené Mamdani gyermekgondozási politikáját"."
Hozzátette, hogy az amerikaiak általában az egészségügyben látják a legnagyobb különbséget az USA és Európa között, ami sokkal összetettebb, mint a gyermekgondozás.
"Európában az ember elvárná, hogy sok segítséget kapjon az olyan eljárásokhoz, mint a szülés, ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol az amerikaiaknak azt kell mérlegelniük, hogy mindez mennyibe fog kerülni"."
"De még ez is egyfajta pótlék, mert az USA-ban van Medicaid és Medicare - állami egészségbiztosítási programok -, bár a lakosság kisebb része számára" - tette hozzá. "Tehát az európai típusú egészségügyi ellátás nem teljesen idegen fogalom."
Röviden, Mamdani egyetemes gyermekellátási javaslata nagyjából a balközép konszenzus főáramához igazodna, különösen a skandináv és néhány nyugati országban. A teljesen ingyenes gyermekgondozás koncepciója még mindig messzebbre menne, mint ami ma Európa egyes részein létezik, és messze nem jelent egyetemes politikát egész Európában.
Ingyenes buszok: viszonylag ritka Európában
Mamdani az ingyenes buszokat a polgármester-választási verseny során az egyik legfontosabb politikai javaslatává tette - ezt a javaslatot a kritikusok irreálisnak és túl költségesnek nevezték.
Európában ritka a teljesen ingyenes tömegközlekedés: 2020-ban Luxemburg lett az első ország a világon, amely a látogatók és a lakosok számára egyaránt ingyenessé tette a tömegközlekedést. Málta 2022-ben követte, és a helyi lakosokra is kiterjesztette az ingyenes utazást.
Néhány város, köztük a franciaországi Dunkerque és Montpellier, Patrice Vergriete és Michaël Delafosse balközép polgármesterek vezetésével szintén ingyenes közlekedési kezdeményezéseket indított.
A kutatók azt találták, hogy idővel az emberek jelentősen többet használták a tömegközlekedést, miután bevezették ezeket a politikákat, bár összességében ezek elszigetelt helyi kísérletek maradtak.
Európai mércével mérve Mamdani javaslata még mindig ritka lenne. Bár az ötlet elemei léteznek néhány európai városban és kisebb országban, a szociáldemokrata kormányok jellemzően az olcsóbb viteldíjakat és az ingyenes utazást helyezték előtérbe bizonyos csoportok, például az idősek és a diákok számára, a teljesen ingyenes közlekedés helyett.
Hol helyezkedne el tehát Mamdani?
Az interneten egyesek azzal érveltek, hogy mivel Mamdani programjának egyes részei hasonlítanak az európai szociálpolitikára, a kontinensen jobbközépnek számítana. A The Cube által megszólaltatott szakértők szerint ez túlzás.
"Van ez az érv, hogy Mamdani Európában mérsékelt baloldali, hogy a politikája itt inkább mainstream - ami igaz, de csak egy bizonyos pontig" - mondta Carbonell a The Cube-nak.
A közgazdaságtant illetően elmondta, hogy Mamdani javaslatai egyes országokban közelebb állnak a balközéphez, mint más országokban: "Azt mondanám, hogy közelebb áll a spanyol balközéphez, mint a német balközéphez" - mondta Carbonell, utalva a baloldali Sumar szövetséggel koalícióban kormányzó spanyol Szocialista Pártra (PSOE). "Politikája inkább hasonlít az Európában - például Spanyolországban - tapasztalható kivételekhez, mint az átlaghoz".
Carbonell hangsúlyozta, hogy különösen a lakbérek befagyasztása nem jellemző Európában, még ha a szélsőbaloldali és zöld pártok rendszeresen hirdetik is. Amiben Mamdani kiemelkedik Európában, az szerinte a kultúrpolitika és az identitás.
"A multikulturális elemet illetően sokkal baloldalibb, mint Európa nagy része" - mondta. "Sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy ő egy muszlim politikus és a multikulturalizmusra. Ez sokkal kevésbé jellemző a szokásos baloldali európai pártoknál"."
Haar a The Cube-nak elmondta, hogy bár radikális, hogy egy amerikai város ilyen intézkedéseket akar bevezetni, de ha jól érti, Mamdani a szabályozási terheket is csökkenteni akarja, ami szinte inkább hasonlít Trump deregulációs és bürokráciacsökkentő politikájához.
Carbonell megjegyezte, hogy a Mamdani programján végigvonuló szál a megfizethetőség, valamint a lakhatás, a közlekedés és az alapvető szolgáltatások növekvő költségei, különösen a fiatalok számára.
Európában mind a szélsőbaloldal, mind a jobboldal a kampány során a megélhetési válságra és a lakáshiányra mutatott rá.
"A lakhatási válság például ma már mindenki problémája" - mondta Carbonell.