A digitális személyazonosító igazolványokról szóló félrevezető posztok mindennaposak az interneten, ahogy különböző európai országok és maga az EU is készül a digitális személyazonosító igazolványok bevezetésére.
Az interneten kering az a félrevezető állítás, hogy Franciaország a "teljes nyomon követhetőség korszakába" lép úgy, hogy a digitális személyazonosító igazolványt összeköti a felhasználó közösségi média fiókjaival.
A France Identité egy olyan alkalmazás, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a francia személyazonosító igazolvány új formáján alapuló digitális személyazonosságot hozzanak létre, így az emberek online és offline egyaránt igazolhatják személyazonosságukat. Az alkalmazás használata nem kötelező, és nem a fizikai személyazonosító igazolványt hivatott helyettesíteni.
Több más európai országban is van digitális személyazonosító rendszer, például Dániában, Észtországban és Spanyolországban, míg mások, például Németország és Hollandia tervezik bevezetésüket, vagy részt vesznek az EU digitális személyazonosító tárca rendszerében.
A digitális személyazonosító igazolvány számos funkciót szolgál, többek között a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, a digitális dokumentumok aláírását és az online banki szolgáltatásokat.
Egy X-en megjelent bejegyzés szerint azonban egy új francia intézkedés összekapcsolja a digitális azonosítókat a felhasználók közösségi média fiókjaival, lehetővé téve a hatóságok számára, hogy elméletileg felvegyék a harcot a "rossz szereplők" ellen - nem hivatalosan azonban ez egy újabb lépés lenne egy olyan társadalom felé, ahol a szavakat és a véleményeket ellenőrzik.
A közlemény csatol egy videót, amelyen Paul Midy - a francia parlament és Emmanuel Macron elnök Reneszánsz pártjának tagja - nyilatkozik, és amelyben elmondja, hogy az intézkedés megakadályozná a teljes névtelenséget az interneten, hogy segítsen az online zaklatások és más törvénytelenségek büntetlenségének leküzdésében.
A képaláírás azonban téves: bár a francia képviselők fontolóra vették a digitális személyazonossági igazolvány összekapcsolását a polgárok közösségi médiájával, ezeket a javaslatokat elvetették, és az ország jelenleg nem készül bevezetni az intézkedést.
Az ötlet először 2023-ban merült fel, a "loi visant à sécuriser et à réguler l'espace numérique " (a digitális tér biztosítását és szabályozását célzó törvény), azaz a SREN-törvény vitájának részeként.
Midy és mások akkor egy olyan módosító indítványt nyújtottak be, amely a közösségi médiában való fiókok létrehozásakor egy államilag elismert harmadik fél - például a digitális személyazonosító igazolvány - általi igazolást írt volna elő.
Az emberek továbbra is rendelkezhettek volna olyan online álnévvel és profilképpel, amely nem róluk szólt, de a kormányzat a fiók digitális személyazonosítóhoz való kapcsolódása miatt képes lett volna lenyomozni őket egy esetleges szabálysértés esetén.
A közösségi médiában közzétett poszthoz csatolt Midy-videó és a kommentjei valóban valósak. Ezek azonban a francia RTL rádióállomásnak adott interjúból származnak, amelyet akkoriban készítettek, amikor a politikusok a javasolt módosításról tárgyaltak.
A The Cube megállapította, hogy a videó először 2023. szeptember 19-én került fel a YouTube-ra.
A módosítás végül heves ellenállásba ütközött a GDPR-szabályok és a szólásszabadsághoz való jog állítólagos megsértésével kapcsolatban, ezért visszavonták.
A végleges törvény 2024 májusában lépett hatályba, anélkül, hogy az intézkedés arra kényszerítette volna az embereket, hogy digitális azonosítójukat összekapcsolják a közösségi média fiókjaikkal.
A dolgok jelenlegi állása szerint a digitális azonosító például a közösségi médiafióka létrehozásakor felhasználható valakinek az életkorának ellenőrzésére, de a polgárok nem kötelesek ezt megtenni, és a digitális azonosító nem kapcsolódik automatikusan a fiókjaikhoz.
A digitális személyazonosító igazolványokról általában véve gyakran születnek félrevezető elbeszélések az interneten. A The Cube korábban például cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az EU digitális tárcája csak álca arra, hogy Brüsszel megfossza a polgárokat a magánéletüktől, és befolyást gyakoroljon az életük felett.
Akkor független szakértők tisztázták, hogy a kezdeményezés célja valójában az, hogy nagyobb magánéletet és ellenőrzést adjon a felhasználók kezébe, nem pedig az, hogy elvegye azt.
A francia kormány France Identité-ért felelős részlege nem reagált azonnal a megkeresésre.