Nemzetközi szinten Belgiumot tekintik a legfőbb akadályának annak az európai javaslatnak, hogy a technikailag Brüsszelben őrzött, lefoglalt orosz vagyon felhasználásával 140 milliárd eurós hitelt nyújtsanak Ukrajnának.
Belgium nem akadályozza az ukrajnai háborús erőfeszítések finanszírozásának új módját - mondta az Euronewsnak adott exkluzív interjúban Hadja Lahbib, az EU egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztosa.
Lahbib, aki korábban Belgium külügyminisztere volt, az Európai Tanács október 23-án, csütörtökön Brüsszelben tartott csúcstalálkozóját követően nyilatkozott, amelyen az EU állam- és kormányfői vettek részt.
A vezetők remélték, hogy megállapodásra jutnak arról a merész tervről, amely szerint Oroszország immobilizált eszközeinek felhasználásával, 140 milliárd eurós kamatmentes kölcsönnel segítenék Ukrajnát a háborús erőfeszítésekben.
Az EU27 vezetői azonban anélkül váltak el egymástól, hogy döntést hoztak volna arról, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát Ukrajna védelmének finanszírozására használják-e, mivel nem sikerült eloszlatni a javaslattal kapcsolatos belga aggályokat. Ennek hatására olyan szalagcímek jelentek meg, amelyek szerint Belgium kisiklatta a tervet.
"[Belgium] nem blokkolja a hiteleket" - mondta Lahbib az Euronews The Europe Conversation című kiemelt műsorában. "Már két éve adjuk az ukránoknak [...] ezeknek a hiteleknek a kamatát".
A továbbiakban megismételte, hogy a befagyasztott vagyon ilyen módon történő felhasználása az ország történetében először fordulna elő.
"Nincs követendő példánk, és ezt jogi szempontból biztosítani kell. Ez az egyetlen dolog, ez az egyetlen pont" - mondta. "Szerintem ez csak idő kérdése."
Eközben a vezetők csütörtökön lényegesen gyengébb megfogalmazásban állapodtak meg a csúcstalálkozó következtetéseiben, és utasították a Bizottságot, hogy "a lehető leghamarabb" terjesszen elő egy listát a Kijev 2026-os és 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek kielégítésére szolgáló "lehetőségekről".
Az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatást valószínűleg az EU Tanácsának decemberi csúcstalálkozóján fogják újra felvetni.
Biztosítani kell, hogy Belgium ne kerüljön "bíróság elé"
Technikailag Belgiumban van a legtöbb, az EU-ban immobilizált orosz pénzeszköz a brüsszeli székhelyű Euroclear intézménynél.
Bart De Wever belga miniszterelnök jogi és pénzügyi aggályainak adott hangot a javaslattal és azzal kapcsolatban, hogy milyen helyzetbe hozná Belgiumot. Belgiumot elsősorban az orosz megtorlás aggasztja, ha Moszkva visszaköveteli a pénzeszközeit, amint a szankciókat feloldják.
Japánra mutatott rá, amely 50 milliárd eurónyi orosz jegybanki tartalékot tart, és már kizárta, hogy ezeket Ukrajna megsegítésére használja fel, ahogyan azt az EU most tenni akarja.
De Wever megismételte Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének figyelmeztetését is, aki kijelentette, hogy garantálni kell a készpénzlikviditást, ha Oroszország visszaköveteli a visszafizetést.
A csúcstalálkozót követően De Wever azt mondta, hogy az ötletet továbbra is fontolgatják.
"Már csak a jogi aspektust kell biztosítanunk, hogy biztosak lehessünk abban, hogy Belgiumot később nem állítják bíróság elé" - mondta Lahbib.
"Az önök határai a mi határaink is"
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szintén részt vett a csütörtöki csúcstalálkozón, előtte arra kérte a vezetőket, hogy tegyenek gyors lépéseket annak érdekében, hogy Moszkva megfizess a háború árát.
Az utóbbi hetekben megugrottak az Ukrajnát ért orosz támadások, amelyek egyre inkább Ukrajna energetikai infrastruktúráját, de a polgári infrastruktúrát is célba vették.
Szerdán Oroszország Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot támadta, és egy óvodát is eltalált. Több ember meghalt, köztük gyerekek is.
Lahbib hangsúlyozta, hogy az üzenet Ukrajna számára továbbra is egyértelmű. "Az ukránok mellett állunk, és támogatni fogjuk őket háborús erőfeszítéseikben".
"Mindig mellettetek állunk. Segíteni fogunk nektek megvédeni a határaitokat, mert a határaitok a mi határaink, és nem akarjuk, hogy az oroszok tovább raboljanak területeket, ukrán területeket" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy Európa felkészült-e a háborúra, a háború változó természetére utalt.
"Minden nap mindenre felkészülünk" - mondta Lahbib. "De a háború nem [...] egy katona kopogtat az ajtónkon."
"A mai valóság egy vírus, egy vegyi támadás, egy nukleáris incidens, amelyet esetleg áramkimaradások idéznek elő. Tehát jól kell ismernünk a mai fenyegetéseket."