A Hamász Izrael elleni támadásának második évfordulóján Merz kancellár az antiszemitizmus növekvő szintjére figyelmeztetett, Wadephul külügyminiszter pedig megerősítette, hogy ő mindig egyértelműen a zsidó állam oldalán áll, amikor EU-s kollégái veszik körül Brüsszelben.
Kedden Németország-szerte rendezvényekkel emlékeztek meg a 2023. október 7-i, 1200 halálos áldozatot követelő Hamász-támadásról Izrael ellen, és Johann Wadephul külügyminiszter erős támogatásáról biztosította Izraelt.
"Németként automatikusan a legvilágosabb védelmezője vagyok Izraelnek, nem csak mint Johann Wadephul," mondta Paul Ronzheimernek, Németország legnépszerűbb napi podcastja műsorvezetőjének. Wadephul szerint ő áll "mindig a legegyértelműbben Izrael mellett", amikor Brüsszelben uniós kollégáival van körülvéve.
Kedden a berlini Brandenburgi kapunál felolvasták az izraeli áldozatok neveit egy ceremónián.
A szintén kereszténydemokrata Friedrich Merz kancellár az antiszemitizmus növekvő szintjére figyelmeztetett, és felszólította a németeket, hogy mutassanak szolidaritást zsidó honfitársaikkal.
"Mutassuk meg mindannyian, hogy mellettük állunk, és mindent megteszünk azért, hogy a zsidók magabiztosan és félelem nélkül élhessenek itt Németországban" - mondta az X-en kedden közzétett videóüzenetében.
Két nappal korábban Merz azt javasolta, hogy Németország bojkottálja a jövő évi Eurovíziós Dalfesztivált, ha Izraelt kizárják. "Botrány, hogy ez egyáltalán vita tárgya. Izraelnek ott van a helye" - mondta.
Nemrégiben Berlin, ellentétben néhány szomszédjával, nem ismerte el Palesztina államiságát, és elutasította az Izrael elleni szankciókat, amelyeket az EU Bizottsága javasolt.
Miért Németország vált az Európai Unióban Izrael legszorosabb és legaktívabb szövetségesévé? A legnyilvánvalóbb ok Németország náci múltja, az európai zsidók millióinak üldözése és meggyilkolása.
1949-ben, amikor Németország újra demokráciává vált és megalakult a Német Szövetségi Köztársaság, gyökeret vert a múlt kíméletlen feldolgozásának, a "Vergangenheitsbewältigung"-nak a politikai koncepciója, amely az évszázad hátralévő részében uralta a német politikát.
Németország az emúlt évtizedekben szembenézett a németek által elkövetett bűnökkel, igazságot szolgáltatott az elkövetőknek és a felelősöknek, feldolgozta a holokausztot a művészetben és a kultúrában, és tisztelettel adózott az áldozatoknak.
Az első háború utáni német elnök, Theodor Heuss szavaival: Nincs kollektív bűnösség, de van kollektív szégyen. Az 1950-es évektől kezdve az egymást követő német kormányok először Bonnban, majd Berlinben abban hittek, hogy Németországnak történelmi kötelessége harcolni az antiszemitizmus ellen és védeni Izrael államiságát.
Az 1952-es Luxemburgi Megállapodás nyomán, amelyet Konrad Adenauer kancellár és David Ben-Gurion miniszterelnök írt alá, Németország beleegyezett, hogy 3 milliárd márkát fizet Izraelnek, hogy segítsen az országnak több mint félmillió holokauszt-túlélőt befogadni.
A német kifizetések Izraelnek és zsidó szervezeteknek összesen 90 milliárd dollárt tettek ki, amelyet az egyének a náci üldöztetésből származó szenvedések és veszteségek miatt kaptak kártérítésként.
A hivatalos diplomáciai kapcsolatok 1965-ben történt felvétele után Németország és Izrael szorosan együttműködött, bár a németekkel szembeni mély bizalmatlanság sokáig elterjedt maradt Izraelben és a világ zsidó diaszpóra közösségeiben.
A 1928 előtt született német turistáknak például máig különleges turistavízumot kell igényelniük, míg a fiatalabb németek számára elég a szokásos útlevél.
Ma Németország és Izrael "különleges kapcsolatot" tart fenn, amelynek központi pillére Berlin elkötelezettsége Izrael biztonsága iránt, amely része az államrezonnak (Staatsräson), egy kifejezés, amelyet Angela Merkel kancellár 2008-ban alkotott.
Olaf Scholz kancellár 2022-es izraeli látogatása után megerősítette:
Az évek során Németország az Egyesült Államok után Izrael második legnagyobb fegyverszállítójává vált, nukleáris képességű tengeralattjárókat, tankmotorokat és lőszert biztosítva.
2023-ban Németország 300 millió euró értékű katonai felszerelést exportált, amely tízszerese a 2022-es mennyiségnek. Németország újrafegyverkezési doktrínája még kifejezett hivatkozást is tesz Izraelre, kijelentve, hogy "Izrael biztonsága német nemzeti érdek".
Ennek hátterében és a Gázai övezetben növekvő válság miatt Friedrich Merz kancellár sokakat meglepett, amikor tavaly augusztusban úgy döntött, hogy "további értesítésig" részlegesen befagyasztja az Izraelnek szánt fegyverszállítmányokat. Habár döntését megtapsolta kisebb koalíciós partnere, a szociáldemokraták és az ellenzék egy része, heves ellenreakciókat váltott ki saját konzervatívjai között.
Merz lépése azért is volt különös, mivel Németország korábban tartózkodott az Izraellel szembeni túlzott kritikától, még akkor is, ha Berlin nem értett egyet mindennel, amit Izrael tett.
Ugyanakkor Németország érdeke is egy stabil és békés Közel-Kelet. Fontos szempont, az ország Európa legnagyobb palesztin lakosságának ad otthont, amely 100 ezer fő. Berlin ezen kívül hosszú ideje az egyik legnagyobb adományozó az ENSZ palesztin területeken végzett segélyezésének, csak az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia ad erre több pénzt.
Ma európai szinten Németország Izrael-párti álláspontját kevés szövetséges támogatja: csak Ausztria és néhány kelet-európai állam áll általában Berlin mellett, különösen a gázai háború kapcsán. De amikor Németország teljes politikai és gazdasági súlyával a fékre lép, az elég ahhoz, hogy blokkolja az Izrael elleni lépéseket, nagy frusztrációt okozva az EU külpolitikai vezetőjének, Kaja Kallasnak.
Az Euronews kérdésére, hogyan akarná meggyőzni a német kormányt, hogy lépéseket tegyen Izrael ellen, Kallas azt mondta: "Ha egyetértünk azzal a diagnózissal, hogy a helyzet rendkívül súlyos, a helyzet katasztrofális és fenntarthatatlan, akkor a kérdés az, hogy mit tegyünk ezzel?"
"Ha nem támogatod ezeket az intézkedéseket, akkor milyen intézkedéseket tudsz támogatni? Hozz alternatívákat," tette hozzá Kallas. Most egy alternatíva van az asztalon: Donald Trump amerikai elnök gázai terve, amelyet Merz kancellár szinte azonnal támogatott.
Múlt vasárnapi, Izrael miniszterelnökével, Benjamin Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetésben Merz sürgette az egyiptomi tárgyalások gyors lezárását. Netanjahu pedig, az Euronews-nak ugyanazon a napon adott interjújában dicsérte Merzet azért a döntéséért, hogy nem ismeri el Palesztina államiságát.