A brüsszeli lap szerint a legújabb szankciók lekerültek az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) szerdai napirendjéról.
HIRDETÉS
A Politico információja szerint szerdán mégsem kerül az unió napirendjére az Oroszország ellen bevezetendő következő szankciócsomag, amely a 19. azóta, hogy Moszkva megkezdte háborúját Ukrajna ellen. Az Európai Bizottság szóvivője nem akarta kommentálni az ügyet.
A lap Brussels Playbook című hírlevele egy uniós diplomatától és egy tagállami tisztviselőtől értesült arról a fejleményről, hogy a kérdés lekerült az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper II) holnapi napirendjéről. Az információt hétfőn késő délután közölték a tagállamokkal, anélkül, hogy részleteket közöltek volna a szankciók bevezetésének időpontjáról - írja a lap.
Mindeközben Donald Trump amerikai elnök és az EU is nyomást gyakorol Szlovákiára és Magyarországra, hogy csökkentsék függőségüket az orosz olajtól. Az EU energiaügyi diplomatái pedig ma összeülnek, hogy megvitassák a brüsszeli javaslatban szereplő orosz gáz tilalmának legújabb változásait, hogy véglegesítsék a megállapodást.
A Bizottság júliusban terjesztette elő azt a - Politico szerint "merész" - jogi javaslatát, amelynek célja, hogy 2027-re teljesen megszüntesse az EU orosz energiától való függőségét. A hétvégén Trump is beavatkozott, és felszólította NATO-szövetségeseit, hogy állítsák le az Oroszországból származó olaj importját. Előtte energiaügyi minisztere, Chris Wright is felszólította az EU-t, hogy gyorsítsa fel a kivezetés időpontját.
"Trump követelései további nyomást gyakorolnak Magyarországra és Szlovákiára, hogy csökkentsék függőségüket Moszkvától" - írja a lap, amely szerint még ha egyes országok úgy is vélik, hogy a további nyomás jó hatással van a jelenlegi javaslatra való összpontosításra, az EU vélhetően nem fogja 2027 előttre időzíteni a kivezetést, és addig nem fog tudni hivatalos olajtilalmat sem bevenni a törvényjavaslatba.
– érvelt egy diplomata a brüsszeli lapnak. "Ők a barátai, csak fel kell hívnia őket" - tette hozzá. Ráadásul Trump ultimátuma hatalmas politikai változást igényel Törökországtól is, amely olajszükségletének 57 százalékát Oroszországból fedezi – ez pedig nem fog megtörténni.
A következő, 19. szankciócsomagban az unió további orosz bankokat és energetikai vállalatokat akar intézkedésekkel sújtani. Németország és Franciaország pedig azt javasolta, hogy az EU terjessze ki a szankciókat a nagy orosz olajvállalatokra is - mint a Lukoil vagy a Litasco - azon harmadik országok mellett, amelyek Moszkva olajának világszintű forgalmazását biztosítják.
A Rosneft után Oroszország második legnagyobb olajipari vállalata, a Lukoil eddig főként azért nem került fel az EU feketelistájára, mert egyes EU-országok, például Magyarország és Szlovákia, energiaellátásukban függnek tőle - írta néhány napja az Euractiv.
Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég azzal magyarázta, hogy még mindig orosz kőolajat vásárolunk, hogy az országra két kőolajvezeték jön be, az egyik Oroszország, a másik Horvátország felől, utóbbinak azonban kisebb a kapacitása, mint hazánk és Szlovákia együttes igénye, azaz egyedül azzal fizikailag nem lenne lehetséges a két ország ellátása.
Szijjártó szerint "Európában a háborúpárti brüsszelita politikusok megpróbálják az utolsó energiaegyüttműködési szálakat is elvágni Európa és Oroszország között." Ezekhez a "háborúpárti" politikusokhoz csatlakozott a jelek szerint Donald Trump.