"A kínai bankok félnek attól, hogy szankciós listára kerülnek, azaz másodlagos szankciókkal sújtják őket, ezért nem fogadnak el pénzt Oroszországból" - nyilatkozta a Reuters-nek egyik pénzforgalmi piaci forrása.
HIRDETÉS
A Reuters jelentése szerint Oroszországban a kilencvenes évek óta először fordul elő, hogy a külkereskedelmi forgalomban újra a barterkereskedelemre térnek vissza, mivel az orosz vállalatok megpróbálják megkerülni az ukrajnai háború kezdete óta bevezetett nyugati szankciókat.
Ezek az ügyletek magukban foglalják az orosz búza kínai autókra és lenmag építőanyagokra történő cseréjét, mivel Moszkva alternatív módokat keres arra, hogy folytassa globális kereskedelmét anélkül, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszereken keresztülmenne.
A Reuters szerint a cserekereskedelemhez való visszatérés - a pénz használata nélküli árucsere ősi módszere - jól mutatja, hogy a háború hogyan torzította el Oroszország kereskedelmi kapcsolatait, annak ellenére, hogy olyan országokkal, mint Kína és India, szoros kapcsolatokat épít ki.
A nyugati szankciók, amelyek a Krím 2014-es annektálása és az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta meghaladták a 25 ezer intézkedést, megnehezítették Oroszország számára a hagyományos pénzügyi csatornák használatát, különösen miután bankjait 2022-ben elvágták a SWIFT-től.
"A kínai bankok félnek attól, hogy szankciós listára kerülnek, azaz másodlagos szankciókkal sújtják őket, ezért nem fogadnak el pénzt Oroszországból" - mondta a Reutersnek egyik pénzforgalmi piaci forrása.
Hivatalos lépésként az orosz gazdasági minisztérium 2024-ben kiadott egy 14 oldalas "Útmutató a külföldi barterügyletekhez" című dokumentumot, amely útmutatást ad a vállalatoknak arról, hogyan használhatják ezt a módszert a korlátozások megkerülésére. A minisztérium egy olyan kereskedelmi platform létrehozását javasolta, amely barter piactérként működne.
"A külkereskedelmi barterügyletek lehetővé teszik az áruk és szolgáltatások cseréjét külföldi vállalatokkal anélkül, hogy nemzetközi tranzakciókra lenne szükség" - olvasható a dokumentumban, "a büntető korlátozások körülményeire" hivatkozva.
Nyolc megerősített üzlet
Kereskedelmi források, vámáru-nyilatkozatok és vállalati nyilatkozatok alapján a Reuters nyolc, korábban be nem jelentett barterügyletet tudott azonosítani, bár az ilyen tranzakciókat nehéz nyomon követni nem pénzbeli jellegük miatt.
Ezek között volt a Reuters által dokumentált kínai autók orosz búzára történő cseréje, amelyben tehát a kínai partnereknek gabonával fizettek az oroszok.
Ebben az ügyletben a kínaiak jüanban vették az autókat, az oroszok pedig rubelben a gabonát, majd a csere közvetlenül, pénzátutalás nélkül zajlott.
A vámadatok a Reuters szerint két olyan tranzakciót is kimutattak, amelyekben lenmagot cseréltek kínai háztartási gépekre és építőanyagokra, az egyik - az uráli régióban regisztrált - ügylet értéke mintegy 100 ezer dollár volt.
Más ügyletek között szerepelt orosz fémek cseréje kínai gépekre, kínai szolgáltatások cseréje orosz nyersanyagokra, valamint egy pakisztáni üzlet - áll a jelentésben.
Két forrás is elmondta az ügynökségnek:
A pontos hivatalos statisztikák hiánya ellenére három, a Reuters jelentésében idézett elemző szerint a cserekereskedelem széleskörűségének egyik lehetséges mutatója az orosz központi bank által közzétett külkereskedelmi statisztikák és a vámhatóság által kiadott adatok közötti növekvő eltérés, amely 2024 első felében elérte a 7 milliárd dollárt.
A Reuters kérdésére az orosz vámhatóság megerősítette, hogy "a különböző országokkal az áruk széles körére vonatkozóan barterügyleteket bonyolítanak le", de hozzátette, hogy "a barterügyletek száma a külkereskedelmi szerződések teljes volumenéhez képest jelentéktelen".
A szövetségi vámadatok szerint Oroszország külkereskedelmi többlete január és július között 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 77,2 milliárd dollárt, az export 11,5 milliárd dollárral csökkent, az import pedig 1,2 milliárd dollárral nőtt.
A központi bank és az orosz kormány elutasította, hogy további adatokat közöljön az ügynökséggel, csak annyit mondtak, hogy "az ilyen tranzakciókról nem állnak rendelkezésre adatok, mivel azok a nyilvános adatokban szerepelnének, ha törvényesen jelentenék be őket".
"Az eltérés a módszertani különbségekből adódhat" - mondta egy kormányközeli forrás a Reutersnek.
Kína hivatalos megoldásként bartert kínál
Az augusztusi Kazan Expo üzleti fórumon a kínai vállalatok a kétoldalú kereskedelem fejlődésének egyik fő akadályaként a pénzügyi elszámolás problémáira mutattak rá.
- mondta Xu Xinjing, a kínai Hainan Longpan Oilfield Technology elnöke.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy a kínai vállalat tengeri motorokhoz használt acél- és alumíniumötvözetekkel kíván kereskedni, de a cég nem válaszolt a megkeresésre.
A jelentés szerint egyes kereskedők alternatív eszközökhöz folyamodtak, például "fizetési ügynökök" igénybevételéhez, akik jutalékért cserébe megkönnyítik az átutalásokat, de ez a módszer jelentős kockázatokkal jár. Mások az orosz VTB Bank sanghaji fiókjához, vagy az amerikai dollárhoz kötött kriptovalutákhoz fordulnak.
"A kisvállalkozások aktívan használják a kriptovalutákat" - mondta a Reutersnek Szergej Butjatyinszkij, az orosz PCS pénzügyi vállalat operációs és informatikai alelnöke. Egyesek készpénzben mozgatják a készpénzt, mások adósságrendezésen keresztül dolgoznak, megint mások pedig különböző bankok között diverzifikálják a számláikat" - mondta Szergej Butjatyinszkij, a PCS orosz pénzügyi vállalat operációs és informatikai igazgatóhelyettese a Reutersnek.
"Még mindig nincs kész technikai megoldás. A gazdaság túlél, és a vállalkozások egyszerre 10-15 különböző fizetési módot vezetnek be".
Putyin "gazdasági fölényt" hirdet
Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin elnök a Reuters szerint kijelentette, hogy Oroszország gazdasága "meghaladta a várakozásokat" és gyorsabban nőtt, mint a G7-országoké az elmúlt két évben, a központi bank szerint a gazdaság "technikai recesszióban" van, és a magas inflációs ráták továbbra is fennállnak.
Maxim Szpasszkij, az Orosz-Ázsiai Gyáriparosok és Üzletemberek Szövetségének főtitkára az ügynökségnek elmondta: "A barter növekedése a dollármentesítés, a szankciós nyomás és a partnerek likviditási problémáinak tünete. A barter volumene tovább fog nőni."
A Reuters jelentése azzal zárul, hogy az 1990-es években a barter káoszt teremtett az orosz gazdaságban, amikor bonyolult láncokban használták az áram, az olaj, a liszt és a cipő cseréjére, lehetővé téve a csalást és az ármanipulációt. Ma a barter nem egy összeomlás, hanem egy gazdasági háború terméke, mivel Oroszország és Kína arra törekszik, hogy a globális kereskedelmi rendszereket a nyugati szankcióktól távolabb alakítsa át.