Az amerikai elnök szombaton levelet tett közzé, melyben azt írja, hogy kész szigorú szankciókat kivetni Moszkvával szemben, a többi NATO-tagállamnak pedig le kellene állítania az olajimportot Oroszországból. Ez utóbbi üzenet Magyarországnak is szól.
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök felszólította a NATO-tagországokat, hogy ne vásároljanak több orosz kőolajat, Kínát pedig 50-100%-os vámokkal fenyegette meg az orosz kőolajvásárlások miatt szombaton keltezett új levelében, melyet az általa alapított Truth Social közösségi oldalra töltött fel.
Trump a kissé nehezen követhető levélben azt írja, hogy ő készen áll a háború lezárására, csak a többi NATO-tagállam hozzájárulására és a kőolaj-vásárlások leállítására vár ahhoz, hogy Oroszországgal szemben súlyos szankciókat, Kínával szemben pedig kemény vámokat vessen ki.
„Kína erős kontrollal rendelkezik Oroszország felett, sőt, a markában tartja az országot. És ezek a jelentős vámok fel fogják lazítani ezt a szorítást" - írta Trump.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy szerinte a NATO elkötelezettsége az ukrajnai háború megnyerése mellett „messze nem volt 100 százalékos", és „sokkoló", hogy a szövetség egyes tagjai orosz kőolajat vásárolnak. A többi NATO-tagállamhoz fordulva Trump azt írta, hogy a kőolajvásárlások nagymértékben gyengítik a tárgyalási pozíciójukat Oroszországgal szemben.
Az orosz kőolaj legnagyobb felvásárlója Kína és India, de 2023 óta egy NATO-tagállam, Törökország van a harmadik helyen. A katonai szövetségből Magyarország és Szlovákia vásárol még orosz olajat. Trump kijelentései szöges ellentétben állnak a magyar kormány politikájával és az amerikai elnök felé táplált várakozásaival: Orbán Viktor miniszterelnök többek között épp azért ünnepelte Trump győzelmét, mert abban bízott, hogy ő le fog számolni az Orbán szerint nem működő szankciós politikával, és így le fogja tudni zárni a háborút.
Trumpot lassan nyolc hónapja iktatták be, de a háborúnak még mindig nincs vége
Az amerikai elnök korábban többször megígérte, hogy véget fog vetni az ukrajnai háborúnak, legelőször még azt is kijelentette, hogy beiktatása után 24 órával elnémulnak a fegyverek. A harcok azonban az elmúlt nyolc hónapban is tovább folytatódtak, azok után is, hogy a múlt hónapban Alaszkában találkozott az amerikai és az orosz elnök. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter nemrég arra hívta fel Trump figyelmét, hogy Vlagyimir Putyin csak gúnyt űz belőle, és valójában nem akarja leállítani az inváziót.
Trump ezzel együtt továbbra is azt hangoztatja, hogy ha ő lett volna az amerikai elnök az előző négy évben is, akkor nem tör ki a háború, amit Biden és Zelenszkij háborújának nevezett a friss Truth-bejegyzésben.
Trump posztja napokkal azután született, hogy Oroszország több drónt lőtt Lengyelország légterébe, ami a NATO-szerződés 4. cikkének aktiválását váltotta ki.
Az észak-atlanti szerződés 4. cikke lehetőséget biztosít a NATO-szövetségesek közötti közös konzultációra, "amennyiben bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélyben van".
Mark Rutte NATO-főtitkár azóta bejelentette a "Keleti Őrszem" programot, amelynek célja a további orosz betörések megakadályozása és a Lengyelországgal való szolidaritás kinyilvánítása. A műveletről itt írtunk bővebben.