Miután szerdán orosz drónok megsértették a lengyel légteret, Oroszország és Fehéroroszország különleges szolgálatai intenzív dezinformációs kampányt indítottak - figyelmeztet a lengyel digitalizációs minisztérium, és bemutatja a leggyakoribb álhíreket.
HIRDETÉS
A dezinformációs kampány célja többek között az, hogy a drónok behatolásának felelősségét az ukrán félre hárítsák, valamint hogy aláássák a lengyel fegyveres erőkbe és biztonsági szervekbe vetett bizalmat.
A szolgálatok folyamatosan figyelemmel kísérik az internetes információáramlást, és együttműködnek a közösségi médiaplatformokkal. A digitalizációs minisztérium jelentése szerint a hamis tartalmakat folyamatosan észlelik és eltávolítják.
A leggyakrabban reprodukált álhírek
A Nemzeti Kutatóintézet (NASK) elemezte és azonosította a közösségi médiában terjedő dezinformációk fő irányvonalait. Ezek közé tartoznak:
"A wirki rombolás megrendezett". Ez a legtöbbet terjesztett dezinformáció (1,7 millió megjelenés) ami azt állítja, hogy a Wyryki faluban lévő házban keletkezett károkat nem drón okozta, hanem egy korábbi vihar. E hamis verzió szerint az egész esetet a közvélemény manipulálására találták ki.
"Lengyel egységek vonulnak Fehéroroszország ellen". - A hamis narratíva (több mint 560 000 megtekintés) Lengyelországot agresszornak állítja be, aki arra készül, hogy megtámadja szomszédját. Ennek alátámasztására Olaszországból és Németországból érkező katonai konvojokról készült felvételeket használtak fel.
"Minszk figyelmeztette Varsót a drónokra, de figyelmen kívül hagyták". - A dezinformáció (több mint 265 000 megtekintés) azt sugallja, hogy a fehérorosz hatóságok tájékoztatták Lengyelországot a közeledő drónokról, de a lengyel védelmi minisztérium politikai okokból figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést.
"Egy házat eltalált egy amerikai rakéta". - Az események alternatív változata a Vyrkiben (több mint 100 000 megtekintés) nem egy orosz drónt, hanem egy amerikai rakétát tesz felelőssé a károkért.
"Hamis adatok a lelőtt drónokról" - A lengyel légvédelem hatékonyságáról szóló hivatalos információkat aláásó narratíva, amely egy ép drónról készült fotón alapul.
További hamis történetek közé tartozik egy drón állítólagos felrobbanása Varsóban (Harkivból származó felvételeket használtak fel, és az adás több mint 300 000-es elérést ért el) és a lengyelek tömeges evakuálása Németországba. Itt a bizonyíték állítólag egy zsúfolt lengyelországi vasútállomásról készült fotó (több mint 100 000-es elérés).
A fentieken kívül az infoszférában (nem csak Lengyelországban) számos kisebb dezinformációs narratíva is teret nyerhet.
Ezek közé tartoznak többek között a hungarocellből készült drónokról, vagy a maradványaikból összeragasztott, házgyári átalakítású orosz drónokról, illetve olyan információs láncok, amelyek egy katonai struktúrákban dolgozó apára/rokonra hivatkoznak, aki egy további lehetséges fenyegetésről tájékoztat (ostromlott erőd szindróma).
Óvakodjatok a dezinformációtól!
A lengyel Digitalizációs Minisztérium arra kéri a lakosságot, hogy legyenek rendkívül óvatosak az interneten, különösen a közösségi oldalakon közzétett tartalmakkal kapcsolatban.
Alapvető fontosságú, hogy az információk megosztása előtt ellenőrizzék az információk forrásait, és ne érzelmeskedjenek, amikor olyan fotókat és videókat nézegetnek, amelyek manipuláltak lehetnek, illetve más vagy korábbi helyzeteket ábrázolnak, mint amit a leírások sugallnak.
A minisztérium biztosítja a közvéleményt, hogy a lengyel biztonsági szolgálatok rendszeresen megbízható és megerősített információkkal szolgálnak.