A kampányt várhatóan olyan témák fogják uralni, mint a migráció, a gazdaság, a lakhatás és a külügyek.
HIRDETÉS
Két hónappal az új hollandiai parlamenti választások előtt, a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) vezet.
Az előrehozott választásokat október 29-re írták ki, miután a PVV júniusban kilépett a kormánykoalícióból a migrációs politikával kapcsolatos nézeteltérések miatt.
A legutóbbi felmérések szerint a PVV 33 mandátumot szerezhet a 150 fős parlamentben, amelyet a Zöldek és a Munkáspárt balközép közös listája, a GroenLinks-PvdA követ, amely az előrejelzések szerint 26 mandátumot szerez.
A jelenlegi kormánykoalíciós partnerek - a jobbközép VVD, a szélsőjobboldali és farmerpárti BBB párt és a konzervatív NSC - támogatottsága jelentősen csökkent - derül ki ugyanebből a felmérésből. A legnagyobb veszteséget a VVD-nek jósolják: az előrejelzések szerint 24-ről 15 helyre csökken.
A 2023. novemberi választásokon Wilders PVV-je került ki győztesként (37 mandátum), amelyet a Frans Timmermans volt európai biztos vezette GroenLinks-PvdA követ (24 mandátum). Egyik pártnak sem sikerül abszolút többséget szereznie a parlamentben: Hollandiában mindig is legalább két párt alkotta koalíciós kormány volt.
Eseménydús hónapok voltak a holland politikában, íme, mire kell figyelni a kampányban a következő hetekben.
1. Izrael-politika
Hollandia májusban kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül az EU és Izrael közötti társulási megállapodást, miután több mint tíz hétig nem érkeztek kritikus fontosságú segélyszállítmányok a Gázai övezetbe: ez a nemzetközi humanitárius jog megsértése.
Caspar Veldkamp külügyminiszter lépése kritikákat váltott ki, mert a holland kormányt továbbra is Izrael szövetségesének tekintik.
Wilders PVV-je továbbra is határozottan támogatja Izraelt, míg néhány más párt, köztük a GroenLinks-PvDA és a balközép D66 felszólalt az izraeli akciók ellen és a palesztin állam elismerése mellett. Ez a megosztottság akadály lehet a következő kormány megalakításának folyamatában.
Veldkamp, aki Hollandia korábbi izraeli nagykövete volt, a múlt héten lemondott az ideiglenes kormányból, mondván, hogy szigorúbb intézkedéseket szeretne a zsidó állammal szemben. Az ő lépése váltotta ki pártja összes miniszterének távozását, ami azt jelenti, hogy a leköszönő miniszterelnöknek, Dick Schoofnak új minisztereket kell kineveznie, és esetleg át is kell alakítania a távozó kormányt.
2. A VVD bukása, a CDA felemelkedése.
Míg a VVD, amely Mark Rutte volt miniszterelnök és jelenlegi NATO-főtitkár pártja - 14 évig vezette Hollandiát. A politikus népszerűsége csökken, miközben a kereszténydemokrata CDA az előrejelzések szerint 23 mandátumra emelkedik, és ezzel a harmadik legnagyobb párt lesz, szemben az előző választáson szerzett öt mandátummal.
A párt, amely a 2000-es években nagy győzelmeket aratott, a migráció fokozott ellenőrzését, a gazdasági beruházásokat, valamint a demokratikus és társadalmi értékeket hangsúlyozza, és támogatja az Európai Uniót.
A médiajelentések szerint a 42 éves vezető, Henri Bontenbal egyre népszerűbb a politikai spektrumban, és potenciálisan ő lehet a következő miniszterelnök. Mintegy négy éve lépett be a politikába, ezért friss arcnak számít.
Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy a VVD jelenlegi vezetőjének, Dilan Yeşilgöznek a támogatottsága csökken. Míg júniusban a VVD-szavazók mintegy 77%-a mondta azt, hogy bízik benne, addig ez az arány most csak 31%. Yeşilgöz, aki 2023-ban vette át a pártvezetői tisztséget Ruttétól, bírálatokkal szembesült túl könnyed vezetési stílusa miatt.
3. PVV: a határok lezárása
Wilders szigorúbb migrációs programmal indult a kampányban, mint amilyen pártja kormányon lévő korszakában volt. A párt a bevándorlás teljes leállítását szorgalmazza, be akarja zárni a migránsokat befogadó létesítményeket, és vissza akarja küldeni a határon tartózkodó menedékkérőket.
Wilders, aki 2006 óta vezeti a PVV-t, a hónap elején kritikákat váltott ki az X-en közzétett, mesterséges intelligencia által generált posztjával, amelyen két félarc látható: balra egy fiatal szőke nő, alatta a PVV betűkkel, jobbra egy dühösnek tűnő, fejkendős, idősebb nő, alatta a PvdA betűkkel. Wilders azt írta: "A választás 29/10-én a tiéd", utalva a választások dátumára.
A posztra több mint 2500 panasz érkezett egy diszkriminációellenes forródrótnál.
4. Végül Timmermanson a sor?
Timmermans ismét a balközép GroenLinks-PvdA közös listáját vezeti, akárcsak 2023-ban. A pártok 2026-ban hivatalosan is egyesülnek, és az energiára, a lakhatásra és a közberuházásokra összpontosító programmal próbálnak a centrista szavazókhoz szólni.
A legnagyobb kihívást az jelentheti számára, hogy elnyerje szavazóinak támogatását, mivel a GroenLinks és a PvdA hagyományosan nem minden választási témában értett egyet. Az Európai Bizottság korábbi zöld-ügyekért felelős biztosa ezúttal miniszterelnök szeretne lenni, mivel az előző választásokon elszalasztotta a lehetőséget, és két évvel ezelőtt emiatt otthagyta bizottsági állását.
Nemrég úgy nyilatkozott, a holland médiának, hogy "nem lesz mitől félni", ha ő kerül az ország élére.