A jó hír az, hogy az összes szövetséges teljesítette a 2%-ot, csak a jövő évtől érvényes ambiciózusabb céllal vannak gondok. A NATO csütörtökön közzétett legfrissebb adatai szerint szinte egyetlen ország sem fogja teljesíteni a GDP 3,5%-ára emelt kiadási célt.
HIRDETÉS
A NATO honlapján elérhető grafikonok azt mutatják, hogy a becslések szerint mind a 31 katonai szövetséges – Izlandot leszámítva, amely nem rendelkezik hadsereggel – teljesíteni fogja idén az eddig érvényes, a GDP 2%-át kitevő védelmi kiadási célt.
De csak Lengyelország, Litvánia és Lettország halad a nyáron elfogadott, a következő évekre vonatkozó új cél, a 3,5%-os kiadási arány elérése felé.
A katonai szövetség által nyilvánosságra hozott számadatok azt mutatják, hogy az előrejelzések szerint több mint egy évtizeddel azután, hogy a walesi csúcstalálkozón ígéretet tettek rá, az összes szövetséges végre eléri a célt: Albánia, Belgium, Kanada, Olaszország, Luxemburg, Montenegró, Észak-Macedónia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország várhatóan most először éri el a kötelező küszöböt.
Izland mentesül a célkitűzés alól, mivel nem rendelkezik fegyveres erőkkel. Németország adatai még nem szerepelnek, mivel az ország költségvetését az adatgyűjtés idején még nem fogadták el.
Ezzel az európai és kanadai szövetségesek védelmi kiadásai a GDP 2,27%-ára emelkednek, szemben a tavalyi 1,99%-kal és a 2014-es 1,40%-kal, amikor a célt kitűzték. Az USA részvételével az arány tovább emelkedik, a GDP 2,76%-ára.
Lengyelország, amelynek célja, hogy védelmi kiadásait 2026-ra a GDP 5%-ára emelje, a 32 szövetséges ország közül továbbra is a legnagyobb költekező marad, a becslések szerint idén a GDP 4,48%-át költötte hadseregére. Ezt követi a három balti ország.
Összességében a NATO európai és kanadai védelmi kiadásai éves szinten 15,9%-kal nőnek, ami némi csökkenést jelent 2024-hez képest, de még mindig jelentősen meghaladja a 2021-ben regisztrált 2,6%-os éves növekedést, mielőtt Oroszország megkezdte volna teljes körű invázióját Ukrajnában.
Az Egyesült Államok Dániával együtt a hatodik helyen áll, GDP-jének 3,22%-át költik védelemre. A becslések szerint az USA idén mintegy 980 milliárd dollárt (842 milliárd euró) költ védelmi kiadásokra, ami több mint tízszerese az Egyesült Királyság költségvetésének, amely reálértéken a második legnagyobb költő.
A legfrissebb adatok alig néhány héttel azután születtek, hogy a szövetségesek megállapodtak katonai kiadásaik jelentős növeléséről, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy a GDP 3,5%-át védelmi kiadásokra fordítják, a GDP további 1,5%-át pedig a védelemmel kapcsolatos beruházásokra fordítják (a kettő együtt adja ki tehát az 5%-os célt).
Az új célkitűzés, amelyet a szövetségeseknek legkésőbb 2035-ig kell teljesíteniük, Donald Trump amerikai elnököt igazolja, aki első ciklusa alatt és a hatalomba való visszatérése óta is bírálta az európai szövetségeseket, amiért nem költenek eleget, és azt javasolta, hogy Washington csökkentse a kevéssé költekező országoknak nyújtott támogatását.
Európa számára azonban megkönnyebbülést jelentett, hogy a vezetők csúcstalálkozójának végén kiadott közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy Oroszország továbbra is "hosszú távú fenyegetést" jelent az "euroatlanti biztonságra".
Az európai szövetségesek mindazonáltal most arra várnak, hogy Washington milyen mértékben vonul vissza Európától, mivel az indo-csendes-óceáni térség felé igyekszik fordulni.