A GDP-arányosan 5 százalékra növelt védelmi kiadások az egyéb kiadások csökkentésével, adóemeléssel vagy hitelfelvétellel finanszírozhatók. A magyar kormányfő „tüdőlövésnek” nevezte a tervet, Madrid ellenezte, Róma trükközni próbál, Szlovéniában pedig majdnem referendumot írtak ki a NATO-tagságról.
HIRDETÉS
„Tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket” – ezt mondta Orbán Viktor a tavalyi év végi sajtóértekezletén arra a kérdésre válaszolva: miként vélekedik Donald Trump azon elvárásáról, hogy a NATO-tagállamok GDP arányosan a jelenlegi 2 helyett 5 százalékra növeljék védelmi kiadásaikat.
Csak hogy érthető legyen, a jelenlegi 2 százalékos céltartomány is nehezen tartható: a 32 tagországból 23 teljesíti a követelményt.
Fél évvel később, a júniusi hágai NATO-csúcs előestéjén a védelmi szövetség kivétel nélkül minden tagja aláírta azt a megállapodást, amelyben kötelezettséget vállaltak, hogy a védelmi kiadásokat 2035-ig GDP-arányosan fokozatosan 5 százalékra emelik.
A GDP 3,5 százalékát fegyverzetre és az állományra, 1,5 százalékot pedig a kiberbiztonság erősítésére, valamint a logisztika és az infrastruktúra fejlesztésére fordítják.
Irreális elvárni azoktól az országoktól, amelyek évtizedek óta próbálják elérni a 2 százalékos célt, hogy hitelesen vállaljanak egy rosszul indokolt, sokkal magasabb követelményt – írták a Bruegel, egy brüsszeli székhelyű agytröszt elemzői a döntés meghozatala után. Arra emlékeztettek, hogy számos uniós tagország már most kemény költségvetési megszorításokkal szembesül.
A három megoldás
A pazarlást egyes hatalmas és egyre növekvő adósságokkal küszködő európai országok aligha engedhetik meg maguknak.
„Békeidőben példátlan, hogy ilyen jelentős mértékben emeljék a költségvetési kiadásokat bármilyen kategóriában, kivált a védelemben” – mondta Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet, a DIW elnöke.
A megnövelt védelmi kiadások három módon finanszírozhatók: az egyéb kiadások, például egészségügyre, oktatásra szánt kiadások csökkentésével, adóemeléssel vagy hitelfelvétellel. Elemzők szerint mind a három megoldás politikailag elfogadhatatlan vagy hosszú távon életképtelen a súlyosan eladósodott NATO-országok számára.
Kilenc tagországnak a mai napig még a 2014-ben kitűzött 2 százalékos célt sem sikerült elérnie. Többen közülük azok után kezdték növelni védelmi kiadásaikat, hogy Oroszország 2022-ben lerohanta Ukrajnát.
Az új, 5 százalékos kötelezettségvállalás alapján egyes nemzeteknek évi több tízmilliárd eurós többletforrást kell elővarázsolniuk a felsorolt három lehetőség egyikével, vagy kombinációjukkal.
A több tízezer milliárd forint
Nagy lehetőség Magyarország számára a NATO azon friss kötelezettségvállalása, amelynek értelmében a tagállamoknak tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékával kell megnövelniük a védelmi kiadásaikat – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter a júniusi hágai csúcson.
A magyar védelmi kiadások nagyságrendekkel történő növelése valóban nagy lehetőség a kormányközeli magáncég, a 4iG számára, amely alig két héttel Szijjártó értékelése előtt, június 11-én engedélyt kapott kilenc állami hadiipari cég többségi részesedésének megszerzésére. A holdingban az államnak stratégiai kisebbsége sem marad: a részesedése csak 25 százalék mínusz egy részvény lesz.
A védelmi kiadások egy részét azonban végső soron a magyar adófizetők finanszírozzák, a költségek léptéke pedig egyenesen ijesztő.
Amennyiben a magyar állam már jövőre 5 százalékra növelné a védelmi kiadások arányát – ez egyébként kizárt –, 2038-ig 54 ezer milliárd forint többletköltséget jelentene. Azért 2038-ig, mert addig készült kormányzati előrejelzés a GDP várható növekedési üteméről.
Ha csak 2030-tól érnék el az ország hadikiadásai az 5 százalékos arányt, a pluszköltés akkor is 41 ezer milliárd forintra rúgna – a HVG számítása szerint.
Összehasonlításul: a magyar államadósság mértéke 2024 végén – némi „optimalizáció” – után 59,9 ezer milliárd forinton állt.
A számok ismeretében Orbán Viktor nem tévedett, amikor „tüdőlövésnek” nevezte az GDP-arányok radikális elmozdítását.
Az adóemelés
A védelmi kiadások növelése a Magyarországnál jóval tehetősebb országokat is sújtani fogja.
Már a 3,5 százalékos emelése is önmagában nagyösszegű hitelek felvételére kényszeríti az európai országokat, köztük az Egyesült Királyságot – állítja a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő államadósság-elemzője.
„Sok európai kormány más költségvetési nyomással szembesül, nem utolsósorban az elöregedő népességgel, ami lényegében még magasabb nyugdíjkiadásokat eredményez” – mondta Frank Gill.
„Illúzió azt hinni, hogy az európai országok spórolhatnak az állami nyugdíjakon, az egészségügyi ellátáson, illetve egészében véve a gondozáson” – értett vele egyet Marcel Fratzscher.
A német gazdaságkutató intézet vezetője szerint a védelmi kiadások „ilyen mértékű növelése” csak az adóemeléssel finanszírozható.
A védelem fontosságáról megosztott a közvélemény. Támogatottsága az Oroszországhoz közeli országokban a legmagasabb: Észtországban 50, Finnországban és Litvániában 46 százalékos.
Kevésbé tartják prioritásnak az olaszok 12, a spanyolok 17, az írek 15 és a szlovénok 14 százalékkal.
Magyarország és Bulgária közel van az ukrajnai fronthoz. Ennek ellenére a megkérdezett magyarok csupán 14, illetve a bolgárok alig 13 százaléka ítélte fontosnak a védelmi kiadások emelését.
A szlovén referendum
A spanyol miniszterelnök korábban kijelentette, hogy országa nem fogja elérni az 5 százalékos, GDP-arányos küszöböt. Pedro Sánchez azzal érvelt, hogy ez veszélyeztetné a jóléti kiadásokat.
A NATO számításai szerint Spanyolország tavaly a bruttó hazai termék csupán 1,28 százalékát költötte védelemre.
A „védelmi kiadások növelésének, illetve a hajlandóságnak a biztos mércéje egy adott ország távolsága Moszkvától” – véli Guntram Wolff, a már idézett Bruegel egyik vezető szakértője.
Szlovénia valamivel közelebb van a „tűzfészekhez”. A NATO-csúcs előtt a kormány népszavazást írt ki, amely azt lett volna hivatott eldönteni, hogy a 2,1 millió lakosú ország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja maradjon-e.
Svájci módra egy külön referendumot terveztek a védelmi kiadásokról.
A szlovén parlament napokkal ezelőtt érvénytelenítette a referendumról szóló kormánydöntést.
Szlovákiában a miniszterelnök gerjesztett vitát azzal a kijelentésével, hogy a „semlegesség felelne meg az országnak az értelmetlen fegyverkezés idején”. Roberto Fico hozzátette: „sajnos nem az én tisztem ennek eldöntése”.
Az ellenzék „botrányosnak” minősítette nézetét.
A szicíliai híd
Már az elemi, csupán 3,5 százalékos védelmi kiadási cél teljesítése is nagyjából kétbillió, azaz kétezer milliárd dollárral növelné a NATO európai tagállamainak, köztük az Egyesült Királyságnak a kollektív államadósságát 2035-re – állapította meg a Standard & Poor’s naprakész tanulmánya.
Több ország már most is olyan adóssággal sújtott, amely közelíti, sőt meghaladja az ország teljes gazdaságának méretét.
A többletadósságot kivált Olaszország, Franciaország és Belgium nyelné le nehezen. Ezekben az országokban a legmagasabb a GDP-arányos államadósság, az EU statisztikai hivatala szerint sorrendben 135, 113, illetve 105 százalékkal.
Az EU második legnagyobb gazdasága „összeroppanhat az adósság súlya alatt” – jelentette ki a francia miniszterelnök. Ha semmi sem változik, Franciaország államadósságának kamata 2029-ben százmilliárd euróra fog duzzadni, és a kormány legnagyobb, egyszeri kiadásává válik – mondta François Bayrou.
Ennek ellenére támogatja a védelmi kiadások arányának növelését, miközben más költségvetési kiadások visszaszorítására kényszerül.
Olaszország a NATO egyik „legtakarékosabb” országa: tavaly a GDP mindössze 1,49 százalékát költötte hadseregére.
Az új követelményekkel szembesülve az olasz kormány – szinte trükközve – azzal próbálkozik, hogy az egyelőre csak látványtervekben kész, régóta vitatott, az olasz szárazföldet Szicíliával összekötő függőhíd 13,5 milliárd euróra becsült építési költségeit katonai kiadásként könyveljék el.
Az EU egyébként megkísérel enyhíteni a biztonságra fordított befektetések körülményein. Brüsszel kivonta a védelmi kiadásokat a kormányzati kiadások szigorú korlátozásai alól, és belengette egy 150 milliárd eurós alap létrehozását, amelyből a tagországok kedvező kamatozású kölcsönt vehetnek fel védelmi kiadásaik finanszírozására.
A másik lehetőséget a Bruegel vetette fel.
„Egyszerűen nem költenek többet” – mondta Guntram Wolff.
Ezt az opciót azonban a hágai NATO-csúcs már kizárta.