„Ez volt a lehető legjobb megállapodás”– mondta az Európai Bizottság az USA és az EU között létrejött vámmegállapodásról, amelynek értelmében az EU exportjának túlnyomó többségére mostantól 15%-os vámot kell fizetni. Utánajárunk, hogy milyen hatással van az „America First” elv az európai gazdaságra.
HIRDETÉS
2024-ben az Egyesült Államok 606 milliárd dollár értékben importált árukat az EU-ból, és mintegy 370 milliárd dollár (318,7 milliárd euró) értékben exportált. A deficit megfordítása érdekében az USA mostantól 15%-os vámot fog alkalmazni az EU-ból érkező áruk mintegy 70%-ára az EU nevében tárgyaló Európai Bizottság és az amerikai kormány július 27-i találkozója után kötött megállapodás értelmében.
Az EU számára kialkudott ráta azonban magasabb, mint az USA és az EU másik fontos kereskedelmi partnere, az Egyesült Királyság által elért ráta.
„Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a 15% jó üzlet, mivel a brit 10%-os vám nem terjed ki mindenre, ami azt jelenti, hogy nem tartalmazza az Egyesült Királyságra alkalmazott meglévő amerikai importvámokat” – mondta Amandine Hess, az Euronews riportere.
A két fél megállapodott abban, hogy a vámok nem vonatkoznak bizonyos stratégiai fontosságú ágazatokra, így többek között a repülőgépekre és azok alkatrészeire, bizonyos gyógyszerekre, természeti erőforrásokra és kritikus nyersanyagokra.
Az EU autóipara egyike azon kevés ágazatnak, amely pozitívan értékeli a megállapodást, mivel a Trump hivatali idejének elején bevezetett 27,5% helyett 15%-ot fog fizetni. Ezzel szemben az acélra és az alumíniumra továbbra is 50%-os adó marad érvényben.
Az Európai Bizottság folytatja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy bizonyos termékek esetében további vámmentességeket, mások esetében pedig kvótákat kapjon.
Ennek ellenére több uniós kormány is csalódásának adott hangot, és a francia miniszterelnök szavaival élve „behódolásnak” minősítette az alkut.
Mi a helyzet az EU deficitjével a szolgáltatások kereskedelmében?
Az EU még mindig alkalmazhatna egyensúlyjavító ellenintézkedéseket vagy használhatná a kényszerellenes eszközét, amellyel az amerikai vállalatokat ki lehetne tiltani az uniós közbeszerzésekhez való hozzáférésből.
Bár az EU az áruk terén többlettel rendelkezik az Egyesült Államokkal szemben, a szolgáltatások terén – különösen a digitális ágazatban és a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú fejlődésében – hiányt szenved.
„Minden digitális szolgáltatás, amelyet az EU-ban használunk, amerikai szolgáltatás. És felmerült az az ötlet, hogy kifejezetten őket célozzuk meg a kényszerellenes eszközzel” – mondta Niclas Poitiers, a brüsszeli Bruegel agytröszt kutatója.
„Az igazi kérdés az, hogyan lehet olyan digitális egységes piacot létrehozni, amely lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy olyan mértékben növekedjenek, mint a Google és az Apple a múltban, és aztán globális szinten versenyezzenek ezekkel a vállalatokkal, ahelyett, hogy csak importálnák ezeket a szolgáltatásokat az Egyesült Államokból” – tette hozzá Poitiers.
Donald Trump amerikai elnök olyan kötelezettségvállalásokat is követelt az EU-tól, amelyeket nehéz lehet teljesíteni.
„Az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy az európai vállalatok 2029-ig legalább 600 milliárd dollárt (516,9 milliárd euró) fektetnek be az Egyesült Államokban, és 750 milliárd dollár (646,1 milliárd euró) értékben vásárolnak amerikai LNG-, olaj- és atomenergia-termékeket. Donald Trump azt állítja, hogy az EU amerikai fegyvereket is fog vásárolni, de mindezeket a döntéseket az EU kormányai és a magáncégek hozzák meg, nem pedig Brüsszel” – jegyezte meg Amandine Hess.
Az EU és az USA kereskedelmi megállapodásához még az EU 27 tagállamának jóváhagyására van szükség, ami szintén bonyolultnak bizonyulhat.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalom: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones