A válasz röviden az, hogy nem. Ehhez legalább két évtizeden át meg kell haladni a másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedést.
HIRDETÉS
Idén július volt a valaha mért harmadik legmelegebb hónap a világon, ha a Föld teljes egészét tekintjük – közölte a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat. Ha csak Európát nézzük, akkor a negyedik legmelegebb júliusról beszélhetünk. A 21 Celsius fokot kevéssel átlépő európai átlaghőmérséklet 1,3 Celsius fokkal magasabb, mint az 1991 és 2020 közötti júliusok átlaga volt.
Eközben az idei júliusi átlaghőmérséklet globálisan 1,25 Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, az elmúlt 25 évben a mostanival együtt csak négy olyan július volt, amikor ez 1,5 Celsius fokon belül maradt.
Vajon kimondhatjuk, hogy máris kudarcot vallott a párizsi klímamegállapodást, amely a globális felmelegedés mértékét legfeljebb másfél fokban célozta meg az iparosodás előtti szinthez képest?
A válasz röviden az, hogy nem. Ehhez legalább két évtizeden át meg kell haladni a másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedést.
"A Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius fokos hosszú távú átlaghőmérsékletre vonatkozik, amelyet nem szabad túllépni, hogy elkerüljük az éghajlatváltozás legkatasztrofálisabb és visszafordíthatatlan következményeit. Az elmúlt néhány évben ezt a határt csak átmenetileg haladtuk meg. Viszont amint elérjük ezt a 20 éves, másfél Celsius fok feletti globális átlaghőmérsékletet, túllépjük a párizsi egyezményben megszabott határértéket" – magyarázza Julien Nicolas, az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának vezető kutatója.
A legújabb előrejelzések szerint ez akár már 2030-ban bekövetkezhet. A hosszú távú felmelegedés tendenciája közvetlenül összefügg az üvegházhatású gázok felhalmozódásával a légkörben, azaz az éghajlatváltozás nem állt meg. Európa-szerte tapasztalhatóak a klímaváltozás hatásai, a szélsőséges hőségtől kezdve a súlyos árvizekig. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása folytatódik, a felmelegedés nem is fog megállni.
"Még ha a következő néhány évben el is érjük ezt a Párizsi Megállapodás által meghatározott 1,5 Celsius fokos határt, akkor is továbbra is mindent meg kell tennünk, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Minden tized fok számít" – figyelmeztet Julien Nicolas.
Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nem sikerül stabilizálni vagy csökkenteni, a világnak új hőmérsékleti rekordokra kell felkészülnie, amelyek hatásai egyre súlyosabbak lesznek.