Az amerikai elnöknek a globális felmelegedés megállítására irányuló nemzetközi erőfeszítésekből való második kilépésről szóló döntését az Atlanti-óceánnak ezen a partján megdöbbenéssel fogadták.
HIRDETÉS
A globális hőmérséklet-emelkedés korlátozásáról szóló megállapodás továbbra is "a legjobb remény az egész emberiség számára" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon, egy nappal azután, hogy Donald Trump a Fehér Házba való visszatérésének első napján elrendelte az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímamegállapodásból.
"Minden kontinensnek fel kell gyorsítania a nettó nullára való átállást, és meg kell küzdenie az éghajlatváltozás növekvő terheivel" - mondta von der Leyen a világ vezetőinek és az üzleti elitnek, akik az éves találkozóra az exkluzív svájci hegyvidéki üdülőhelyre repültek.
"Az éghajlatváltozás hatásait lehetetlen figyelmen kívül hagyni: hőhullámok Ázsiában, áradások Brazíliától Indonéziáig, Afrikától Európáig, erdőtüzek Kanadában, Görögországban és Kaliforniában, hurrikánok az Egyesült Államokban és a Karib-térségben" - mondta.
Az EU éghajlatvédelmi biztosa, Wopke Hoekstra, aki szintén Davosban tartózkodik, von der Leyen szavaira reagálva sajnálkozását fejezte ki Trump lépése miatt.
"Igazán sajnálatos fejlemény, hogy a világ legnagyobb gazdasága és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben egyik legszorosabb szövetségesünk kilép a párizsi megállapodásból" - mondta Hoekstra, hangsúlyozva, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények "kristálytiszták".
"A Párizsi Megállapodás szilárd alapokon nyugszik" - mondta Hoekstra, akinek még az idén javaslatot kell tennie az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó új célkitűzésre 2040-ig.
Az Egyesült Államok hamarosan csatlakozik Iránhoz, Jemenhez és Észak-Koreához, amelyek nem vesznek részt a 2015-ös megállapodásban. A beiktatásának napján aláírt tucatnyi végrehajtási rendeletének egyikében Trump azt akarja, hogy az Egyesült Államok szálljon ki minden olyan környezetvédelmi megállapodásból, amely "az amerikai adófizetők dollárjait olyan országokba irányítja, amelyek nem igényelnek vagy nem érdemelnek pénzügyi támogatást", és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye finanszírozásának leállítását is követeli.
Trump első elnöksége idején kivonta az Egyesült Államokat az éghajlati egyezményből, hogy aztán Joe Biden 2020-ban visszavonja a döntést.
"Tartottunk már itt korábban is, az ajtó továbbra is nyitva áll, ha Amerika újra csatlakozni akar" - így reagált Simon Stiell, az UNFCCC ügyvezető titkára egy davosi külön panelbeszélgetésen. "A világ olyan energetikai átalakuláson megy keresztül, amely megállíthatatlan. Csak tavaly több mint 2 billió dollár folyt be az átállásba, és ezt a fosszilis tüzelőanyagokba fektetett 1 billió dollárral kell összehasonlítani" - mondta még Stiell.
Trump a fosszilis tüzelőanyagokkal egy külön rendeletben foglalkozott Amerika hatalmas olaj- és gáztartalékainak "felszabadításáról", amelyeket beiktatási beszédében "folyékony aranynak" nevezett, amelyet arra használna fel, hogy otthon csökkentse az energiaárakat, és "az egész világba" exportáljon. Egy másik rendeletben megtiltotta a szárazföldi és tengeri szélerőművek új engedélyeinek kiadását.
Michael Bloss európai parlamenti képviselő, a Zöldek ipar- és klímapolitikai vezetője szerint Trump "szándékosan szakít a globális renddel", de bírálta azt is, hogy von der Leyen "vezető szerepet" vállal a globális klímavédelmi intézkedésekben.
"Ha Európa meg akarja őrizni gazdasági és geopolitikai autonómiáját, akkor most olyan határozott ipari stratégiára van szüksége, amely kifejezetten az innovációt támogatja, felgyorsítja az átalakulást, és visszahozza Európát a globális színpadra" - mondta Bloss.
A jobbközép Európai Néppárt (EPP) - amelyet a Zöldek általában az EU környezetvédelmi politikájának legerősebb ellenfelének tartanak - is aggodalmának adott hangot.
"Elkötelezettek vagyunk a párizsi klímaegyezmény mellett. 2050-re klímasemlegesek akarunk lenni, azt akarjuk, hogy Európa legyen az első klímasemleges kontinens a világon" - mondta David McAllister az Euronewsnak.
A német törvényhozó szerint a Green Deal, amelynek keretében az elmúlt öt évben számos éghajlatvédelmi és környezetvédelmi jogszabályt fogadtak el, "az előrevivő út", ugyanakkor hozzátette, hogy képviselőcsoportja álláspontja szerint mindezt felül kell vizsgálni, hogy "ne akadályozza a versenyképességünket".
Tonino Picula, a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának horvát képviselője azt mondta, hogy "aggasztó" jeleit látja a "Trump-féle gondolkodásmódnak" az EU-ban. "Az Európai Unió számos sarkában sok olyan emberrel találkozhatunk, akik úgy gondolják, hogy a Green Deal valami elvont dolog, és nem fontos a mindennapi életükben" - mondta.