Európa-szerte milliók számára válik megfizethetetlenné a lakhatás, és Spanyolország a válság gócpontja. Az Euronews nemzetközi tudósítója, Valérie Gauriat Barcelonából jelentkezik, ahol az egekbe szökő bérleti díjak és az ingatlanspekuláció ellehetetleníti a lakosok helyzetét.
HIRDETÉS
Az Európai Unióban a lakásárak 2010 óta átlagosan több mint 50%-kal, a bérleti díjak pedig 26%-kal emelkedtek. Spanyolország a legsúlyosabban érintett államok közé tartozik, ahol a bérleti díjak az elmúlt évtizedben akár 80%-kal is emelkedtek.
A válságot a szűkös lakáskínálat, a megemelkedett építési költségek, a rövid távú bérbeadások fellendülése és a külföldi befektetők spekulációja együttesen okozta.
„Barcelona egy turistákkal teli város. A bérleti díjak irreálisan magasak” – mondja Rosario Castelló, aki régóta lakik itt, és tagja a Sindicat de Llogateres nevű bérlőszakszervezetnek.
Kilakoltatás fenyegeti, miután a lakóépületét megvásárolta a brit Patron Capital befektetési alap leányvállalata, a Vandor Group.
„Huszonhat éve élek a lakásomban” – magyarázza Rosario. „Itt neveltem fel a gyermekeimet, és itt van a Pinku No Kuma nevű ruházati márkám székhelye is” – mondja, a lányával közösen tervezett ruhákra mutatva.
„A Vandor pedig el akarja venni tőlem a házamat, mindazzal együtt, amit itt elértem” – teszi hozzá.
Rosario az utolsó az épület korábbi bérlői közül. Az összes többi lakást közösségi lakóterekké alakították át, amelyeket külföldieknek adnak ki rövid távra.
„A keselyűként lecsapó alapok tömegesen vásárolnak fel egész épületeket spekulációs céllal. És mindannyiunkat kidobnak” – dühöng Castelló. „Ennek véget kell vetni.”
Bér a bérleti szerződése lejárt, nem hajlandó kiköltözni, és perben áll a tulajdonossal, akinek még mindig bérleti díjat fizet.
„Felajánlottak nekem egy kis összeget, hogy távozásra bírjanak” – magyarázza, „de a bérleti díjak irreálisan magasak. Nincs hová mennem.”
A Rosarióhoz hasonló lakosok Barcelona-szerte összefogtak. A Sindicat de Llogateres támogatásával azért küzdenek, hogy elkerüljék a kilakoltatásokat, és nyomást gyakoroljanak a hatóságokra, hogy lépjenek közbe.
„A lakhatáshoz való jog védelme teljesen mértékben hiányzik” – háborodik fel Martina Ges Torra, a bérlőszakszervezet másik tagja. „Közösen fogunk kiállni ezért a jogért.”
A spanyol kormány igyekszik megfékezni a válságot. Az intézkedések között szerepel 65 000 lakás Airbnb-kiadásának betiltása, a nem uniós állampolgárok ingatlanvásárlásainak magasabb adóztatása, valamint a bérleti díjak felső határának kijelölése.
„Lépéseket tettünk a bérleti díjak növekedésének megfékezésére” – mondta Jaume Collboni, Barcelona polgármestere, aki szerint az árak 8%-kal csökkentek a városban.
Egy további átfogó intézkedés keretében 2028-ra megszüntetik az összes Airbnb-lakást a városban, így 10 000 lakás válik ismét lakóingatlanná.
„És Katalóniában a rövid távú bérbeadásokra is ugyanaz a díjkorlát vonatkozik majd” – teszi hozzá a polgármester. „Ez hatalmas profitcsökkenést jelent a befektetési alapok számára, ami elrettentő tényező.”
Jaume Collboni vezetésével a „Polgármesterek a Lakhatásért Szövetség” nevű kezdeményezés 15 európai nagyvárost fog össze. Az EU elé terjesztették az Európai Lakhatási Akciótervet, amelyben sürgetik Brüsszelt, hogy fektessen be a megfizethető lakhatás biztosításába, és mentesítse ezeket a kiadásokat az állami támogatásokra vonatkozó korlátozások alól.
„Az Európai Bizottságnak cselekednie kell” – hangsúlyozza Collboni. „Ha a polgárok azt látják, hogy az európai intézmények nem foglalkoznak egy ilyen súlyos problémával, az legitimációs válságot idézhet elő” – mondja, majd így zárja: „Ez nem csupán társadalmi kérdés. Az európai projekt és a demokrácia jövője forog kockán.”