A földművesek évszázadokon keresztül mocsarakat csapoltak le, hogy szántóföldet nyerjenek. Ez azonban hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Az Európai Unió változtatni akar ezen, és egy uniós jogszabály szerint 2050-re a károsodott lápok felét helyre kell állítani – egyharmadukat újranedvesítés révén.
HIRDETÉS
Európa ökoszisztémáinak 2050-re helyre kell állniuk. Az EU természet-helyreállítási rendelete előírja egyes mezőgazdasági területek újbóli benedvesítését. A lápok helyreállítása jót tesz az éghajlatváltozás elleni védelemnek és a biológiai sokféleségnek, mivel az élő lápok elnyelik a szén-dioxidot. Összehasonlításképpen: az erdők bolygónk szárazföldi felszínének egyharmadát, a lápok csupán három százalékát borítják. Pedig a lápok kétszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az erdők. Amikor azonban a lápokat lecsapolják, az évezredes szén-dioxid-tározók kibocsátóvá válnak.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az EU támogatja a vizes élőhelyek kutatását, feltérképezését és helyreállítását. A természet-helyreállításról szóló uniós jogszabály előírja, hogy az évtized végéig a lecsapolt lápok 30 százalékát helyre kell állítani, és ennek negyedét újra kell nedvesíteni. 2050-re a károsodott lápok felét helyre kell állítani – egyharmadukat újranedvesítés révén. A gazdák anyagi kártérítést vagy földterületet kapnak cserébe. A helyreállítási rendelet végrehajtása a tagállamok feladata. Az első tervek jövőre válnak elérhetővé.
Koppenhágától északra hatalmas sekély vizű tavat hoznak létre. Több mint 200 évvel ezelőtt kis árkokat használtak a terület lecsapolására. A lecsapolás következtében a vízszint hét méterrel csökkent. Ezáltal klímakárosító szén-dioxid szabadul fel. Ennek megállítására most mocsári tavat hoznak létre.
Morton Elling a Dán Természetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a kormány úgy döntött, hogy csökkenti a mezőgazdaságból származó CO2-kibocsátást. „Ezért emeljük a talajvízszintet, mint itt Søborgban. A nedvesítés évente 8000 tonnával csökkenti a CO2-kibocsátást. Tavaly elkezdtük feltölteni a vízelvezető árkokat, és kis tavak alakultak ki, amelyekben sokféle élőlény él.”
Søborg Sø a 600 hektáros projekt neve. 63 földtulajdonost kellett meggyőzni. Néhányan már generációk óta művelik a földet. Sally Schlichting lótulajdonos eladta földje egy részét. „Ennek önkéntesnek kell lennie, mert ha megmondjuk a gazdáknak, hogy mit tegyenek, sokan nemet mondanak.”
A mezőgazdasági területek visszaállítására és újranedvesítésére vonatkozó uniós jogszabály ösztönzi a gazdálkodókat. De a törvény célokat is meghatároz. A legsürgősebb intézkedéseket 2032-ig végre kell hajtani.
A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél találkozom a vizes élőhelyek szakértőjével, Yurena Lorenzóval.
Euronews: „Miért fontosak a vizes élőhelyek és a lápok?”
Lorenzo: „Az elmúlt évezred során Európában a vizes élőhelyek 80 százalékát elvesztettük. Az EU-ban található (megmaradt) lápok 50 százalékát pedig lecsapolták.”
Euronews: „Miért probléma a vízelvezetés?”
Lorenzo: „Ha elvezetjük a vizet a lápokból, nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel. Indonézia után Európa az üvegházhatást okozó gázok második legnagyobb kibocsátója a világon a lecsapolt lápok esetében. Ez riasztó. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tehát vissza kell vezetnünk a vizet a lápokba. Számomra a lápok és a vizes élőhelyek a természet szuperhősei. A világ növény- és állatfajainak 40 százaléka itt él.”
Euronews: „A közelmúltban lépett hatályba az uniós helyreállítási rendelet. Mi történik most?”
Lorenzo: „A tagállamoknak legkésőbb 2027-ig fel kell vázolniuk a helyreállítási terveiket.”
Euronews: „A helyreállításra és benedvesítésre vonatkozó uniós célkitűzések ajánlások vagy kötelező érvényű célok?”
Lorenzo: „Ez az első alkalom, hogy (ezen a területen) egész Európára kiterjedő, jogilag kötelező érvényű, határidőkkel rendelkező jogszabályunk van. Ezek számszerűsíthető helyreállítási célok, amelyek határidőkhöz vannak kötve.”