Svédország 4 milliárd eurós szerződéssel megháromszorozza légvédelmi kapacitását. Ez az egyik legnagyobb védelmi beruházása az 1980-as évek óta.
Franciaország hatalmas értékű szerződést kapott. Kedden, május 19-én Svédország bejelentette, hogy a Naval Group vállalatot választotta négy fregatt beszerzésére, az Ukrajna elleni háború kezdete és 2024-es NATO-csatlakozása után elindított újjáfegyverzési program részeként.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ez az egyik legnagyobb svéd védelmi beruházás a Gripen vadászgép 1980-as évekbeli rendszeresítése óta” – mondta Ulf Kristersson miniszterelnök egy stockholmi haditengerészeti korvett fedélzetén tartott sajtótájékoztatón. „Meggyőződésem, hogy e döntéssel Svédország jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben jóval biztonságosabbá váljon a Balti-tenger. A maihoz képest háromszorosára növeljük az ország légvédelmi képességeit” – tette hozzá.
A végleges ár az alkalmazott fegyverzetektől és felszerelésektől függ majd. Pal Jonson védelmi miniszter szerint az átlagos ár hajónként mintegy 10 milliárd korona, azaz 910 millió euró lesz.
Az első fregattot 2030-ban adják át, a következő három évben pedig évente egy újabb érkezik.
„Stratégiai döntés”
Miután tavaly visszaesést szenvedett el, amikor Norvégia brit fregattok mellett döntött, a Naval Group ezzel a szerződéssel jelentős sikert könyvelhet el. A francia vállalat a brit Babcok, a spanyol Navantia és a svéd Saab versenytársaival szemben nyert.
Ulf Kristersson elmondta, hogy Svédország a francia Védelmi és Beavatkozó Fregatt (FDI) mellett döntött olyan szempontok alapján, mint a gyors szállítás, egy már gyártásban lévő, bizonyított típus, valamint a költségmegosztás lehetősége, elsősorban Görögországgal.
A Naval Grouppal folytatandó tárgyalásokon Svédország ragaszkodni fog ahhoz, hogy saját rendszereit is integrálhassa; Jonson példaként a svéd fegyveripari óriás, a Saab hajók elleni rakétáit, valamint a BAE Systems Bofors lövegeit említette.
„Stratégiai döntésről van szó, amely a két ország közötti kölcsönös bizalmat fejezi ki” – írta Emmanuel Macron az X-en, majd kiemelte, hogy a partnerség az elmúlt években folyamatosan erősödött.
Svédország és Franciaország az utóbbi években közelebb került egymáshoz a védelem területén, amit több, a Saabtól megrendelt francia beszerzés is jelez.
Védelem megerősítése
A hidegháború után Svédország csökkentette védelmi kiadásait, és katonai erőfeszítéseit nemzetközi békefenntartó missziókra összpontosította.
Ám 2014-ben, Oroszország Krím-félszigeti annektálását követően megfordította ezt a trendet, majd tovább gyorsította katonai kiadásainak növelését az Ukrajna elleni orosz invázió után. Mindez arra késztette Svédországot, hogy feladja évtizedes semlegességét, 2024-ben csatlakozzon a NATO-hoz, és nagyszabású újjáfegyverzési programba kezdjen.
A védelmi kiadások várhatóan 2030-ra a GDP 3,5 százalékára emelkednek a jelenlegi 2,8 százalékról.