A perzsa állam és három európai ország képviselői Isztambulban találkoztak.
Az Irán, valamint az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország közötti tárgyalások célja a teheráni atomprogrammal kapcsolatos patthelyzet feloldása.
Az E3-országokként is emlegetett csoport képviselői első alkalommal találkoztak iráni tisztségviselőkkel azóta, hogy júniusban Izrael és az Egyesült Államok csapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre. A négyórás, külügyminiszter-helyettesi szintű tanácskozáson szóba került annak lehetősége is, hogy visszaállítják Iránnal szemben azokat a szankciókat, amelyeket 2015-ben a bécsi atomalku keretében oldottak fel cserébe azért, mert Teherán vállalta nukleáris programjának korlátozását.
Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes később az X-en "komoly, őszinte és részletes" megbeszélésekről írt, hozzátéve, hogy mindkét fél "konkrét elképzelésekkel" érkezett, és további konzultációkról állapodott meg.
Az európai vezetők szerint augusztus végén léphetnek hatályba újra a szankciók Iránnal szemben, ha nem sikerül előrelépést elérni a perzsa atomprogram korlátozásában.
Egy névtelenséget kérő európai diplomata szerint elképzelhető, hogy elhalasztják a szankciók visszaállítását azzal a feltétellel, ha Irán hitelt érdemlő módon kötelezettséget vállal arra, hogy ismét teljes körűen együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), és magyarázatot ad arra, miért halmozott fel magasan dúsított uránkészleteket.
Irán azonban kitart amellett, hogy dúsítási tevékenysége a törvényes kereteken belül marad és polgári célokat szolgál. Gharibabadi a közösségi médiában megismételte, hogy tiszteletben kell tartani Teherán nukleáris erőfeszítéseit, hozzátéve, hogy a tárgyalások nem szolgálhatnak "platformként olyan rejtett szándékok számára, mint a katonai akció".
Kijelentette azt is, hogy Irán részvétele a diplomáciai folyamatban a "bizalom újjáépítésétől" függ, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok Donald Trump korábbi elnöksége idején kilépett a 2015-ös megállapodásból.
"Irán egyáltalán nem bízik az Egyesült Államokban" - írta Gharibabadi.
Májusban a NAÜ arról számolt be, hogy Irán 60%-os tisztaságúra dúsított uránkészlete meghaladta a 400 kilogrammot, ami már közel áll a fegyverminőséghez. Teherán azóta felfüggesztette az együttműködést az ügynökséggel.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója pénteken Szingapúrban arra figyelmeztetett, hogy az ellenőröknek hamarosan vissza kell térniük. "Ez nemzetközi kötelezettség Irán számára" - mondta.
Maszúd Peszeskján iráni elnök a hét elején az Al Jazeerának azt nyilatkozta, hogy az ország továbbra is elkötelezett a nemzetközi jog mellett, és nem áll szándékában atomfegyvereket fejleszteni.
Az isztambuli tárgyalásokat a Közel-Keleten egyre növekvő feszültségek közepette hívták össze. Az iráni nukleáris létesítményekre júniusban mért izraeli és amerikai katonai támadásokat megtorló csapások követték ki Izrael és egy katari amerikai támaszpont ellen.