Napokkal az EU-val Isztambulban folytatandó tárgyalások előtt az iráni külügyminiszter egyértelműen közölte, hogy folytatják nukleáris programjukat. Abbasz Araghcsi az Izraelt és Amerikát fenyegető programot "nemzeti vívmánynak" nevezte.
HIRDETÉS
Abbasz Araghcsi iráni külügyminiszter szerint országa a nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások és az általuk okozott károk ellenére sem fog lemondani az urándúsításról.
A folyamatot most csak azért állították le, mert a júniusi amerikai bombázások okozta károk "súlyosak és komolyak” - mondta a miniszter hétfőn a Fox News amerikai műsorszolgáltatónak. "De világos, hogy nem mondhatunk le a dúsításról, mert ez tudósaink vívmánya" - tette hozzá.
"Ez nemzeti büszkeség kérdése" - hangsúlyozta Araghcsi, hozzátéve, hogy bármilyen jövőbeli nukleáris megállapodásnak biztosítania kell Irán számára az urándúsítás jogát.
Mint arról beszámoltunk, a pénteki isztambuli tárgyalásokon a francia, a német, és a brit külügyminiszter-helyettes vesz részt, előtte Irán kínai és orosz diplomatákkal is egyeztet az atomprogramjáról. "A napirend egyértelmű: az Irán elleni szankciók megszüntetéséről és Irán békés célú nukleáris programjának a kérdéseiről lesz szó" – mondta az iráni külügyi szóvivő. Amerikával nem tervezik folytatni a tárgyalásokat.
Arra a kérdésre, hogy a dúsított urán az amerikai támadások ellenére is megmenthető-e, az iráni külügyminiszter azt mondta, hogy erről nincs "részletes információja". Az iráni nemzeti nukleáris hatóság azonban igyekszik megállapítani, hogy pontosan mi történt a dúsított anyaggal.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social szolgáltatásán utalt Araghcsi kijelentésére, miszerint a nukleáris létesítmények megsérültek: "Természetesen megsérültek, ahogy azt már korábban is mondtam. És újra megtesszük, ha szükséges" - fenyegetőzött Trump.
A Nyugat azzal vádolja az iszlamista rezsimet, hogy atomfegyverek előállítására törekszik. Teherán ezt tagadja. Izrael június 13-án nagyszabású támadást indított Irán ellen, és napokig bombázta az ország nukleáris és katonai létesítményeit, célja az ország légvédelmének és támadó katonai képességeinek szisztematikus felszámolása volt. Irán ezután rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt.
Az USA ezek után Izrael mellé állt, és bombázta az iráni nukleáris létesítményeket Fordóban, Natanban és Iszfahánban. Donald Trump a légicsapások után figyelmeztette Teheránt, hogy amennyiben nem köt azonnal békét, annak az eddigieknél is súlyosabb ára lesz. Tizenkét nap háború után június 24-én tűzszünet lépett életbe Izrael és Irán között.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője június végén közölte, hogy az iráni atomlétesítmények nem semmisültek meg teljesen, és Irán néhány hónapon belül ismét képes lehet dúsított uránt előállítani, akár nukleáris fegyver céljára is.
Grossi szerint Irán továbbra is rendelkezik azzal az ipari és technológiai kapacitással, amely lehetővé teszi számára, hogy újraindítsa a dúsítást, ha úgy dönt. A Pentagon kiszivárgott előzetes jelentése szerint a támadások csupán néhány hónappal vetették vissza az iráni atomprogramot.
Szakértők szerint a pénteki isztambuli találkozón nem várható jelentős előrelépés a nukleáris vitában - írja a Welt. Az európaiak azonban nyomást gyakorolhatnak az iráni kormányra. A 2015-ös bécsi nukleáris megállapodás hivatalosan október közepén jár le, még akkor is, ha a gyakorlatban nem hajtják végre. A törökországi találkozó az első tárgyalási forduló azóta, hogy életbe lépett a tűszünet Izrael és Irán között.